Valóban hízlal a stressz?

Visszalépve az időben, az őskorban nap mint nap meg kellett küzdenünk életünket a szó szoros értelmében veszélyeztető szituációkkal. Ezek a hatások vegyi anyagok kiáramlását eredményezték szervezetünkben, egészen pontosan az adrenalinét és kortizolét, ezek azon kémiai anyagok, más elnevezéssel stresszhormonok, amelyek küzdelemre vagy menekülésre készítenek fel bennünket. Testünk van annyira okos, hogy tudja, ezekben a vészhelyzetekben  több zsír- és cukortartalékra van szüksége, amelyből energiát meríthet a veszély leküzdéséhez. Ma másfajta stresszhelyzetekkel kell megküzdenünk, kardfogú tigris helyett számlák, munkahelyi konfliktusok, szerelmi csalódások bosszantanak minket.

Szervezetünk azonban ugyanúgy reagál erre a stresszhatásra is. A felgyorsult élettempó miatt állandó stressznek vagyunk kitéve, így a vérben állandósulhat a magas stresszhormon szint.

Fontos megjegyezni, hogy egészen hétköznapi dolgok is jelenthetnek a szervezetünk számára stresszhelyzetet, mint például a mindennapos forgalmi dugó, a nem a saját tempónkban való munka, az állandó mobiltelefonos elérhetőség…

Ha a konkrét “veszély” elmúlt, szükségét érezzük, hogy újratöltsük energiaraktárainkat, azaz együnk.

Ezt hívják stressz-evésnek.

Míg ez a rendszer a fizikai vészhelyzetek kezeléséhez tökéletes, és a meneküléshez, harchoz valóban biztosította a többletenergiát, a mai stresszhelyzetekkel szemben (amelyek legritkábban fizikai kihívások) már nem állja meg a helyét, mivel nem dolgozzuk le az energiát, hízni kezdünk.

Egy 6 éves vizsgálat során kanadai kutatók azt is megállapították, hogy azok a felnőttek, akik átlagosan mindössze 5 vagy 6 órányit alszanak éjszaka, 35%-kal nagyobb valószínűséggel szednek fel 10 kiló pluszt és csaknem 60%-uk hízik középtájra, szemben azokkal, akik legalább 7-8 órát alszanak. Ez is az alváshiány következtében kialakult magasabb kortizol szint számlájára írható.

Az állandó stressz és az alvászavarok között pedig igen nagy az összefüggés.

A magas stresszhormon szint a hasi elhízásra hajlamosít.

A zsigeri zsír (a test középső harmada körüli zsír) sokkal veszélyesebb egészségünkre, mint a fenéken vagy a combon lerakódó réteg. Ennek oka, hogy a zsigeri zsír beborítja a belső szerveinket is, hajlamosít a cukorbetegségre, szív-és érrendszeri betegségekre.

Az igazi csavar abban van, hogy a hasi zsírban levő zsírsejtek négyszer annyi kortizol receptort tartalmaznak, mint bármely más helyen levők a testben, ezzel eleve sokkal könnyebbé téve az ezen a tájékon való zsírlerakódást, a hasunk egyre csak növekszik…ördögi kör.

Lehetőségünk van arra, hogy a stressz indukálta zsírtól megszabaduljunk!

Étkezzünk egészségesen, sportoljunk, és aludjunk eleget. A stresszt pedig kezeljük pozitívan. De könnyű ezt mondani, lássuk, mit tehetünk:

• Találjunk örömet relaxáló tevékenységekben, mint a meditáció, a jóga, amelyekkel akár már előre fel is készülhetünk egy-egy várható stresszhelyzetre.
• Adjunk teret és időt magunknak minden este az adott nap átgondolására és a következő napra való felkészülésre.
• Lefekvéskor előtt zárjuk le a napot: olvassunk egy jó könyvet, nézzünk meg egy filmet.
• Sétáljunk, kerékpározzunk gyakran a természetben, a körülöttünk lévő világ mérhetetlen sokszínűsége és nagysága kizökkent minket az adott problematikából és más perspektívába helyezi a dolgokat.
• Lássuk el szervezetünket elegendő teljesértékű zöldséggel és gyümölccsel, melyek csökkentik a hasi zsírt és erősítik az agy stresszkezelő képességét.
• Próbáljuk minimálisra csökkenteni a sütőolajokban kisütött élelmiszerek (transzzsírsav tartalom), a feldolgozott húsok, a cukor, a finomított gabonák, az alkohol és a mesterséges adalékanyagok fogyasztását, mert gyulladást okozhatnak, amely emelkedett kortizol szintet okozhat
• Mozogjunk! Az aerob mozgás csökkenti kortizol szintünket és gyorsítja anyagcserénket, segítve a zsírégetést. A legjobb kikapcsolódás a testmozgás egy rohanós munkanap után.
• 5 nagyon praktikus és mindenhol végezhető mozgásfajta pl. a fekvőtámasz, a guggolás, a “pattanó bogár alias jumping jack”, a híd-gyakorlat, a plank (törzsizom erősítő gyakorlat). Építsük be pl. a reggeli rutinunkba, de csak akkor, ha nem okoz rohanást és nem kell azon stresszelni, beérünk-e a munkahelyünkre. : )