Érdekes jelenségre kaptam fel a fejem. Ismerőseim körében egyre gyakrabban hallom ezt a mondatot: „Elhatároztam, hogy most TÉNYLEG lefogyok, elkezdtem glutén- és laktózmentesen enni.” Tovább Tovább
Visszakérdeztem, miért, kimutatták, hogy bármely összetevőre is allergiás lennél? „Hááát neeeem, de ez segít” A nagy franckarikát. Akivel olyan viszonyban vagyok, annak ennél sokkal-sokkal csúnyábbat mondtam, de azt itt nem írnám le.
Rögtön az elején szeretném leszögezni, nem azok ellen szeretnék most szólni, akiknek kimutatott glutén-, laktóz- vagy bármilyen élelmiszerallergiájuk van és egészségük érdekében kénytelenek bizonyos diétát követni.
Arra az egyre inkább szembetűnő jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, amellyel becsapjuk magukat. Nyugodtan dőlünk hátra, a kényelmes varázsmegoldás bevezetve, kiiktattuk a glutént és laktózt, ugye, mi mindent megtettünk. Aztán jön a koppanás, nem történik semmi, az a fránya fogyás csak elkerül minket, miközben egy csomó pénzt áldoztunk az ilyen-olyan mentes termékekre. Sajnos csodapirulaként tekintünk e bűvszavakra: gluténmentes, laktózmentes. Elég bekapni a csodabogyót, nem tenni semmi megerőltetőt, főleg nem izzasztót persze, és a probléma megoldva. Ha valami nagy betűkkel gluténmentes, szénhidrátcsökkentett, laktózmentes, zsírszegény, paleo, vimeo, sztereo, akkor egészséges is, ehetjük dögivel. Ha a csoki vagy a kakaóscsiga gluténmentes, már jöhet is. Minden nap.
Tudom, hogy hajlunk a kényelem, a könnyű megoldások felé. Úton-útfélen ki is használja ezt az élelmiszeripar. Évtizedekig a zsírszegény volt a csodaszó. Nézzük meg az adatokat, az Egyesült Államokban 30%-kal nőtt az elhízott emberek aránya a 80-as évek óta, ekkor jelentek ott meg a zsírszegény élelmiszerek, amelyekben a kivont zsírt hozzáadott adalékanyagokkal (gyakorta cukorral) próbálták mind ízében, mind állagában pótolni.
Aztán itt van a gyorsaság a kész, kényelmi termékeknél, mint mézesmadzag. Ja, hogy néha több az élelmiszeradalék a termékben, mint a valódi alapanyag. Mit számít? Gyors! És a család boldogan ül az asztalnál a gőzölgő tasakos csirkepaprikás fölött, anya se ideges, mosolyog, hiszen negyed óra alatt kész az ebéd. Termékpromó, csapó! Kajálni fogják a vevők. – mondata a marketinges, és igaza lett.
Most éppen egészséges élet kell? Ezt is megkapja a fogyasztó, hiszen, RÁ VAN ÍRVA a dobozra. GLUTÉNMENTES, nagy betűkkel. Még a corn flakes is. De egy kukoricapehely mégis mi lenne, ha nem gluténmentes?!
Mostanában figyeltem fel a Nestlé Gluténmentes Corn flakes reklámjára. Nézzük a termék doboz szerinti összetevőit: A „Mézes-mogyorós gluténmentes reggelizőpehely 5-féle vitaminnal” összetevői:
67% kukoricadara, cukor, 8,2% földimogyoró, dextróz, 2% méz, étkezési só, barna cukor, invert-cukor szirup, nádcukormalesz, savanyúságot szabályozó anyag (nátrium-foszfátok), antioxidáns (tokoferolokban gazdag kivonat), vitaminok (niacin, pantoténsav, riboflavin, B6 vitamin, folsav)
Igen, jól számoltad! 6-féle hozzáadott cukor van benne. A kiegyensúlyozottabb életért, ahogy a cég hirdeti. Glutén valóban nincsen benne, de annál több egészségtelen és felesleges kalória.
Ez csak egy kiragadott példa a sok közül. Ugyanúgy, ahogy kíváncsiságból a minap a Dia-Wellnes Citrom ízű fagylaltpora került a kezembe, egy nagyáruház „mentes” részlegén. Az összetevőket lásd a fotón!
Szóval, olvassunk figyelmesen el mindent, és ne dőljünk be a nagybetűs feliratoknak. Főként ne higgyük azt, hogy azért mert gluténmentesen, laktózmentesen táplálkozunk, automatikusan fogyni fogunk. A kukoricaliszt, rizsliszt, zabliszt energiaértéke közel azonos a teljes kiőrlésű gabonákéhoz. Ahhoz, hogy eredményes legyen a fogyásra tett kísérletünk, tudatosan kell táplálkoznunk, életmódot kell váltanunk. Természetesen választhatjuk a gluténmentes táplálkozást, de eredményt azzal is csak akkor érünk el, ha odafigyelünk a napi kalória- és szénhidrátbevitelre, és persze belekezdünk a testmozgásba. : )
Én még a Főzd magad könyved idejében tettem azt szokásommá, hogy elkezdtem címkéket bogarászni a HK fagyi példád után 😉 :/ Ami aztán a várandósság, szoptatás és főleg a hozzátáplálás idején csúcsosodott. Elég elkeserítő – főleg a sok gyerekcucc kapcsán – a cukor és az adalék mennyisége… A legdurvább, amivel találkoztam az utóbbi időben az egy gyerekeknek való Gyümölcsös ital volt kb 0,5 % gyümölcstartalommal… És még elítélni sem tudom a nagyszülőt pl. aki esetleg rosszabbul lát, jót akar, gyümölcsöset és nem pl. Colát vesz az unokának. Az pedig sajnos a társadalmi instant lét hatása, hogy mindent gombnyomásra várunk és mindig a kényelmesebb megoldást választjuk. Mondom ez úgy,hogy ebben a ködben voltam én is kb tizenévig, és csak harminc éves fejjel jutottam addig, hogy igazán tegyek a céljaimért,még ha ez évekig tartó folyamat is lesz.
Judyt!
“és csak harminc éves fejjel jutottam addig, hogy igazán tegyek a céljaimért,még ha ez évekig tartó folyamat is lesz.”
folyamat, de minden nappal, minden nem megevett rossz étellel, minden testmozgással töltött perccel csak jót teszel magadnak! : ) Erre kell gondolni.
Ezt a fagylaltport például naponta beadatnám beöntés formátumban a gyártó cég tulajdonosának és/vagy ügyvezetőjének valogába.
Hapci!
: )))))
Hajmeresztő termék 🙁
En egyszer ezen a cimken akadtam ki, mint az ingaora:
EGESZSEGES, teljes kiorlesu kenyer osszetevoi: buzaliszt, ivoviz, teljes kiorlesu buzaliszt 13.5 %, buzakorpa 3.8 %, rozsliszt /mar fel sem tuntettek a mennyiseget!!!/, eleszto, etlezesi so, novenyi olajok /repceolaj, palma/, buzamalataliszt, serteszsir, cukor, fermentalt buzaliszt, savanyusagot szabalyozo anyag /tejsav, ecetsav, glukono-delta-lakton/, emulgealoszerek /zsirsavak mono- es digliceridjei, natrium sztearoil-2-laktilat, zsirsavak mono- es digliceridjeinek mono- es diacetil-borkosav eszterei/, lisztkezelo szer /aszkorbinsav/…
az en teljes kiorlesu kenyeremhez miert eleg 4 hozzavalo???
Szia Kriszta!
Mi N.o.-ban élünk, nálunk egy másik bűvös szó mostanában ami rögtön kiváltja a vásárlási reflexet a “glutén és laktózmentes” cimkéken kívül: a “vegán”….majd le fogom fotózni Nektek, hogy a szupermarketekben egész sor húsízű és kinézetű “VEGÁN” jelzésű ipari hulladékot árulnak., természetesen rengeteg cukorral telenyomva. (Veggie Bratwurst, Fasírt, stb.- tripla áron.)
Egyébként hála és köszönet Neked…én a GYES alatt kattantam rá a Dolce Vita Blogra és a “csináld magad” szemléletre. ..ma már a mindennapi rutinommá vált a tápláló, természetes hipp-hopp fogások, amit aztán a “lunch-box”-ból kanalazunk ki és nem kell a menzán ennünk! A férjem is irtó hálás, mert szinte megszűnt a refluxa ,mióta kiűztük az ipari kajákat a konyhából.
Ja és cukor témában ajánlom Nektek a : Sugar: The Bitter Truth” youtube videót.
Jutka!
Magyarországon még a paleo a nagy bűvszó. Bár abban az tök jó, hogy szintén természetes ételeket, alapanyagokat használ, de szerintem értelmetlenül tilt ki egy csomó dolgot. És szerintem a paleo csokiból fogy a legtöbb a közértekben. : ))
Nagyon örülök a visszajelzésnek, és örömmel tölt el, ha az életmódváltásotokban egy kicsit tudtam én is segíteni! : )
A képet pedig várjuk az összetevőkről! Kitenném a facebookra, hogy máshol se megy ez másként, mint nálunk. : (
Szia Kriszta, már nagyon régóta olvasom a blogodat és nagyon szeretem. Angliában élek már lassan 7 éve, chef-ként dolgozom. Sajnos az én tapasztalatom sem jobb a tiédnél. Angliában az, hogy glutén vagy dairy free vagy már sikknek számit. A vacsoráztatottak száma szerint, főleg ha a fiatalabb korosztályról beszélünk kb 10-20% is “szenved” valamilyen allergiában. Természetesen a túlsúllyal is sokan küzdenek és azt gondolják, ha nem esznek kenyeret vagy tejterméket majd fogynak.
Én a kiegyensúlyozott étkezés pártján vagyok, mindent eszem, de semmi olyat ami feldolgozott. A cukrot teljesen elhagytam, es rengeteg zöldséget fogyasztunk, próbálok vissza térni a tradiciókhoz és nem vásárolni hipermarketekben. A farm shopokat és a bio boltokat támogatom Sztem ebben van a jövő 🙂 és a blogomon is ezt próbálom hirdetni.
Szép napot 🙂
Kinga!
Akkor teljesen egyezik a véleményünk a helyes táplálkozásról. : ) Sok zöldség, kiegyensúlyozott táplálkozás, minimalizálni a feldolgozott, kész termékeket és ésszerűen enni. Nem bonyolult, de elszoktunk tőle sajnos.
És mozogni!