Amalfi

Olaszország (egyik) gyöngyszeme

Nagyon régen adós vagyok ezzel a poszttal, de az ilyenre rá kell nagyon hangolódni. Utazás után nem jó megírni, mert csak szomorkodom, miért lett vége, télen nagyon távolinak tűnt, de most, hogy újra közeledik a nyár nem nehéz feléleszteni az emlékeket. Tovább Tovább

Positano

A történetet ott hagytam abba, hogy Velencében megálltunk egy kis pihenőre. Az elmúlt 15 évben, még a gyerekek születése előtt, rengeteg helyen jártunk Olaszországban, és nehéz volt ezekről az utakról lemondani, mikor ők megszülettek. Próbálkoztunk persze akkor is, de tudtuk, teljesen át kell alakítani az eddigi nyaralási szokásokat. Mi azidáig a tipikus jövős-menős turisták voltunk: városokba utaztunk, múzeum, városnézés reggeltől-estig. Százszor fáradtabbak voltunk nyaralás után, mint mikor elindultunk. Viszont ezer élménnyel gazdagabbak. Az egy helyben maradás, késői kelés, egész nap pihenés, 20-30 évesen nagyon távol állt tőlünk. Kifejezetten szerettünk autóval utazni, engem már maga a hosszas autózás kikapcsolt, elválasztott a munkától. Rá lehetett hangolódni a nyaralásra. Két gyerekkel azonban általában egy Balatonra lemenős 1,5 órás út is kész katasztrófának tűnt. Így a hosszú autós utak megszűntek. Azaz próbálkoztunk, voltunk Toszkánában az 1 éves Ádámmal, Liguriában a 3 éves Ádámmal, 1 éves Kristóffal.  Ezeket az utakat este tettük meg, ami jó a gyerekeknek, mert elaludtak az M7-es bevezető szakaszán, és reggel ébredtek már a célnál. Az egész éjszakai vezetéstől mi viszont zombik voltunk. Meg amúgy az egésztől. Két ilyen kicsi gyerek a szép környezetben is két kicsi gyerek, akikre az ember energiájának a 100%-a elmegy. Konklúzió: szinte kár érte a rengeteg pénz. Utána csak gyerekek nélkül utaztunk Olaszországba (varázslatos út volt Puglia), velük inkább a Balatonra mentünk vagy közelebbi, majd egyre távolabbi horvát partokra. Tavaly, elég nagynak (8,6 évesek voltak), érettnek éreztük őket egy NAGY OLASZ úthoz. Amúgy ők is megígérték, jók lesznek. (ha-ha). Az előzmények a korábbi, feljebb linkelt velencés posztban olvashatók. Zanzástíva: a nagyjából 1500 km-t két részletben tettük meg, két éjszakára megszálltunk Padovában, egyrészt a Scrovegni kápolna miatt, másrészt ez kb. az út fele volt és a család, akiktől béreltük az apartmant Amalfiban (pontosabban Conca dei Mariniban), itt lakott. Náluk töltöttünk 2 éjszakát.

Atrani

3. nap reggelén indultunk el újra dél felé. Különleges és furcsa érzés úgy átszelni az országot, hogy közben tudod, milyen városok, látnivalók mellett halad el az autostrada del sole (Így hívják az észak-déli pályát). Firenze lehajtó 100 m, majd Siena centro, látod nem messze a pályától ahogy az orvietói dóm magaslik a táj fölé, majd jönnek a Rómát jelző táblák. Na, itt igazán nehéz megállni, hogy ne kanyarodjon le az ember az útról, csak egy órácsákára. De megyünk tovább. Nápolykörnyékén már elkapja az embert a megérkezés feldobottsága. Az utolsó egy óra olyan felfokozott várakozással telik, hogy a kilométerek is gyorsabban telnek. Nápoly után az autópályát elhagyva, nehezen hiszi el az ember, hogy itt valami jó fog rá várni. A külvárosaival összeépült, tízmilliósra duzzadt Nápoly-Pompei-Torre del Greco-Castellamare di Stabia szakasz Vezúvot körülölelő, omladozó lakótelepdzsungele és nyomora láttán nehéz elhinni, hogy az akár 600 méter magas sziklák túloldalán, az azúrkék vízben fürdő, citromligetektől illatozó teraszos, mesevilág, luxus nyaralóhely: az Amalfi part várja az utazót. Folyt. köv.

Minket ez várt az apartman teraszán

 
 
 
 
Megosztom
 

11 megjegyzés

  1. Enikö mondta:

    Huhh. Akkor most képzeld el a Nürnberg-Puglia útvonalat egy 4,5 és egy 2 évessel, júliusban, busszal… A férjemnek pihentetö volt, mert nem kellett levezetnie azt a nagyon hosszú távot, de én azt mondtam utána, hogy SOHA TÖBBÈ!! Ezért járunk csak több évente egyszer a pugliai nagymamához. De hogy ne maradjon ki teljesen Olaszország, jövö héten leruccanunk a Garda-tóhoz. De csak 3 napra 🙁

    2015. 05. 24.
  2. Kriszta mondta:

    Akkor lelövöm a sztori végét, pont ma döntöttük el, hogy újra el együnk pugliába a gyerekekkel is, mert a tavalyi út jól sikerült. Átadjuk a pugliai nagyinak az üdvözletet. : )
    A Nürnberg-Puglia még gyerek nélkül is rosszul hangzik

    2015. 05. 24.
  3. Enikö mondta:

    Köszi 🙂 1440 km, kb. Budapesttöl is ennyi… Azt már nagyon sajnálom, hogy amíg gyerekek nélkül mentünk, nem csináltunk nagyobb városnézéseket. Bár mindig augusztusban mentünk, akkor meg akkora volt a höség, hogy csak a tengerparthoz volt kedvünk. Ti hová mentek és mikor? A Nonnánk Taranto mellett lakik, egy Mottola nevü kisvárosban.

    2015. 05. 24.
  4. Kriszta mondta:

    Enikő! saccra azt hittem, Ti messzebb vagytok, mint mi.
    Június vége-július eleje és Polignano a Mare. Az nekünk nagyon tetszett. 3 nap alatt akarunk szépen lemenni, Ferrara, és valahol Abruzzoban megállással, kényelmesen, nézelődve
    most néztem, tavaly írtál : ) Tarantóban voltunk már, azt tudod, hogy ott abban az öbölben, hol van pontosan az a fehér homokos rész? Oda szeretnénk átmenni mindenképpen

    2015. 05. 25.
  5. Judty mondta:

    Ó egy ilyen szeles esős napon élmény volt olvasni 🙂 Várom a folytatást!

    2015. 05. 27.
  6. Nóri mondta:

    Ó, én is pont most akarom átnézni a tavalyi olasz nyaralás képeit! Annyira jó, hogy eljutottunk Positanoba és Amalfiba még a kisbabánk megszületése előtt (hamarosan érkezik) – nem kimondottan babakocsis hely 🙂

    2015. 05. 28.
  7. Kata mondta:

    Gyönyörű hely , mi 3 éve voltunk erre felé pontosabban a másik oldalon Sorrentoban , szintén kocsival hát elég nagy élmény volt.

    Viszont egy hibát elkövettünk, szerintem nem szabad nyáron főszezonban menni, mert iszonyúan sok a turista és a közlekedés kocsival borzalmas. Férjem a 3. nap után közölte, hogy kocsival egy métert sem hajlandó menni. A buszozás izglamas volt és vicces ahogy ott vezetnek a sofőrök, jó fejek , bár néha halálfélelem volt ahogy azokon a kanyargos utakon mentek.

    Kata

    2015. 05. 28.
  8. Xenia mondta:

    Mi augusztusban szeretnénk itt nyaralni. Nápolyig repülnénk, onnan ha jól tudom busszal is el lehet jutni Amalfiig. Tudtok esetleg szállást ajánlani? Érdemes autót bérelni, vagy jobb a helyi a busz közlekedés? 🙂 Mi az amit nem érdemes kihagyni ha ezen a környéken járunk?
    Előre is köszönöm a segítséget!

    2015. 06. 05.
  9. Kriszta mondta:

    Xenia

    az autóbérlés praktikus, főleg, ha messzebb is el akartok jutni. Augusztusban viszont nagyon sokan vannak, a partszakaszon nehézkes a parkolás. A közlekedést meg lehet oldani, busszal, taxival, hajóval, csónakkal. Mindenhova elvisznek, csak pénz kérdése persze. Nekem Atrani tetszik a legjobban. Olvasd el a következő írást is és jön még egy a jövő héten, abban írok látnivalókról!

    2015. 06. 05.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Kapcsolódó bejegyzések