Amalfi part II.

Ma is hallható a szirének hangja

A görög mitológiai hagyomány szerint itt élt a három alvilági múzsa, kik varázslatos énekükkel csábították e partokra a szörnyű végüket még mit sem sejtő hajósokat. A Sorrentói félsziget elnevezése is erre utal, Sirentum, Sorrentum. A félsziget déli oldalán találjuk (talán nem túlzás ezt állítani) a világ egyik legcsodálatosabb vidékét, ahol 3-400 méter magas sziklák áztatják lábukat az azúrkék tengerben, az ún. Amalfi partszakaszt, amely Positanótól kezdve Vietri sul Mare-ig egy tucat, kisebb-nagyobb tengerparti települést foglal magában.

Positano

A partszakasz névadó városának, Amalfinak a történelme egyes források szerint valamikor a 4. században kezdődött, mikor római hajósok a sziklaszirtek által védett, biztonságos kis öbölben alapítottak várost. A város mai képét elnézve nem is gondolnánk, hogy valaha az Amalfi köztársaság volt Itália legjelentősebb tengeri hatalma. Uralkodása 839-1137-ig virágzott, ereje pedig Genovával vetekedett. Fénykorának a pisai hajóhad vetett véget. A város hadászati jelentőségének nyomait a mai napig megtekinthetjük, ugyanis itt, a városházán őrzik a Tavole Amalfitane hajózási és kereskedelmi törvényeket, amelyek még a köztársaság bukása után is érvényben maradtak a Földközi tengeren.

Amalfi dóm

A város sziklaszirtek közé szorított dómja 937-ben, a köztársaság legfényesebb időszakában épült, majd a különböző korok mindig hozzátettek valamit. Érdemes vezetett látogatáson részt venni, hogy megcsodáljuk a mai dóm alatt lévő korábbi altemplomot és a 13. században, szicíliai uralom alatt, arab-normann stílusban épült kerengőt. A mélyen a hegybe nyúló város főterét meghatározó dóm homlokzatát mozaik fedi, bronz kapuja pedig Bizáncban készült.

Mesevilág, kilátás Ravellóból

Bár Amalfi történelme nyúlik vissza a legrégebbre, ne gondoljuk, hogy a partszakasz többi városa kevesebb élményt nyújtana az utazónak. A természeti adottságoknak megfelelően, a sziklák csipkézettségének köszönhetően, varázslatosan különbözően helyezkednek el az olykor félelmetesen magas szirtek között a városok. Positano színes házai egymásra épülve ölelik körül a város központi öblét. Positano az amerikai turisták kedvence (Capri mellett). Meseszép, egy napra látogassunk el ide, de aki autentikusabb pihenésre vágyik, az ezt jobban megtalálja Amalfiban vagy a közvetlen mellette található Atraniban.

A legcsodásabb település a parton, Atrani

Atrani

Ha várost kellene itt választanom: Atrani, Atrani és Atrani

Atrani strand

Positano és Amalfi között a sziklákon szétterülve találjuk Praianót, Furorét, Conca dei Marinit. Apró kis települések, de mindegyikük tartogat meglepetést. Praiano strandja az egyik legszebb a vidéken. Ide autóval is lehajthatunk, van parkolója. (Az autózás nehézségeiről később).

Praiano strandja

A szikláktól védett, zárt öböl délután 4-5 óráig kap napot, hangulatos éttermeket, és egy 3 csillagos kis hotelt is találunk itt. (Hotel Alfonso a Mare). A furorei fjordban a legnagyobb élmény fürdeni, ide a nap csak kora délután süt be! Keskeny gyalogos lépcső vezet le az eldugott strandra, amely szerencsére csak gyalogosan látható a főútról, így sokan nem is tudják, mi mellett haladnak el.

A furorei fjord

Ide csak délután süt be a nap

A következő település, Conca dei Marini két strandja közül az egyikre fejenként pár euróért levisznek kocsival. A másik, a régi halászfalu házai által övezett kis strandra (délután 3-ig van nap) bizony lépcsőzni kell, de érdemes ezt megtenni! Kis strand ez is, három nagyon jó étteremmel, ahova egész nap hordják csónakokkal a vendégeket.

Sok-sok lépcső vezet Conca dei Marini strandjára, de megéri!

A partszakaszon a kis motorcsónak „taxi” bevett közlekedési eszköz. Szinte mindenhol találunk ilyen szolgáltatást, hogy átvigyen minket egy étterembe, vagy egy gyalogosan nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthető kis öbölbe, hogy ott akár magányosan strandolhassunk.  Természetesen ennek ára van, ahogy minden szolgáltatásnak. Mivel a partszakaszon a kibérelhető apartmanok a hegyen sorakoznak, készüljünk fel a lépcsőzésre. (Hiába, sík terepről nincs kilátás!)

Ezért a kilátásért szerencsére most nem kellett sokat lépcsőznünk

Figyeljünk arra, hogy a szállások általában megadják, hogy a főúttól hány száz lépcsőnyire található az apartman illetve azt is, lehet-e parkolni. Ha nem autóval érkezünk, rábízhatjuk magunkat a helyi buszjáratokra, vagy a hegy aljától a tetejéig közlekedő „taxisokra” (van, hogy 5 eurót is elkérnek fejenként egy hegymenetes fuvarért). A parkolás amúgy mindenhol fizetős, tehát nem biztos, hogy egy egész napos strandolás esetén jobban járunk a saját vagy bérelt autóval, főleg mivel főszezonban egy talpalatnyi helyet sem fogunk találni. A partszakaszon végig haladó, keskeny szerpentinen pedig könnyű meghúzni az autónkat. (a bérelt kocsira kössünk extra biztosítást töréskárra!)

Folyt. köv.