Cukkinis tészta egy nápolyi kifőzdében

Azt hiszem, megtaláltuk Nápoly legjobb kifőzdéjét. Ott ettük ezt a zseniális, risotto-szerűen leveses tésztát. Egy olyan primo volt, amiről nehezen tudom eldönteni, hogy zuppa vagy pasta. Igaz, a magyar köztudat szerint egyáltalán nem tűnik olaszosnak az ízhatás, pedig mégis az, … Tovább Tovább

ltuk Nápoly legjobb kifőzdéjét. Ott ettük ezt a zseniális, risotto-szerűen leveses tésztát. Egy olyan primo volt, amiről nehezen tudom eldönteni, hogy zuppa vagy pasta. Igaz, a magyar köztudat szerint egyáltalán nem tűnik olaszosnak az ízhatás, pedig mégis az, szerintem ezek az igazi házias, olasz ízek. Cucina casareccia, ahogy ezt itt mondják.
És most egy kicsit bajban vagyok, tudom, várjátok a nápolyi gasztronómiai élménybeszámolót, szívesen megírnám, hol, milyen finomságot ettünk, de erre kicsit még várni kell, minderről a Szuflé következő számában olvashatjátok majd. Itt a blogon általános, praktikus információkat olvashattok majd a városról.
De térjünk is vissza a receptre. Bonyolult hozzávalókat nem kíván. A cukkinivirágot én tettem hozzá külön, mivel hoztam ezt is haza. Nem lehetett nekik ellenállni ahogy sok mindennek szintén nem a zöldségesstandokon. A vágyaimat egyedül a poggyászunk súlya korlátozta. Ez az egy baj van a repülős utazásokkal.
A tészta, azaz ahogy az étlapon szerepelt pasta con zucchine, egy nagyon sűrű levesre hasonlított inkább, benne apró tészta, apróra vágott cukkinivel, szalonnával, tojással sűrítve. Mennyei, próbáljátok ki!
Hozzávalók 2 főre: 1 db 20 dkg körüli cukkini, 10 dkg kolozsvári szalonna, 20 dkg apró tészta (én házi fusillit használtam, ettől nem volt annyira leveses jellege), 2 tojás, 6-7 dl liter zöldség vagy húsleves (nekem megmaradt tyúkhúsleves volt), 2 gerezd fokhagyma, só, bors, olívaolaj, parmezán, plusz: cukkinivirág, akinek van ilyen elérhető közelségben

1. Kockázzuk fel a cukkinit, szalonnát.
2. Kevés olajon pirítsuk meg a szalonnát, majd adjuk hozzá a cukkinit, pároljuk kb 2 percig, adjuk hozzá az aprított fokhagymát és a bibéjétől megszabadított cukkinivirágokat
3. Öntsük fel a húslevessel, forraljuk fel, majd adjuk hozzá a tésztát.
4. Főzzük a levet, míg a tészta megpuhul. Az alap levesünknek megfelelően sózzuk, borsozzuk. Ekkor verjük fel a tojást, sózzuk, borsozzuk, szedjünk hozzá adagonként 5 kanál főzőlevet, közben folyamatosan keverjük, majd öntsük a tésztához. Zárjuk le a gázt alatta, keverjük el alaposan
5. Sajttal, olajjal locsolva tálaljuk

 
 
 
 
Megosztom
 

9 megjegyzés

  1. Nekem ez még mindig nem risotto módon készült. : )))) Nincs a tészta pirítva, nem apránként van hozzáadva a lé. Ez egy sima levesben kifőzött tészta : )). A zöldségek már készek voltak, így csak a tészta puhulási idejére kellett figyelni, így sztem nehéz túlfőzni.
    Én megy másik módszert használok még. Pl. tengeri halas, kagylós tésztáknál: vízben főzöm ki a spagettit, de csak 2/3-ig, majd a főzést a halas szószban fejezem be. Így a tészta felszíva a zamatos levet. Ez gyakori eljárás éttermekben is, így születnek azok a tészták, amelyeken nincs szósz, de mégis hihetetlen jó íze van. De nem a nyers spagettit kezdjük el kevergetni a szószban : )))))) ezen azóta is jót nevetek

    2011. 02. 21.
  2. Gyűjtom azokat a recepteket, melyekben sok a zöldség. Köszönöm, elvittem.

    2011. 02. 21.
  3. Hm… köszönöm ezt a szószban befejeződő főzés ötletet. Sosem jutott volna eszembe, pedig… Nagyon finom lehet így a tészta!

    Gyönyörű a serpenyőd… (régóta áhítozom egy ilyenre…)

    2011. 02. 21.
  4. Kriszta: Igen, ezért írtam, hogy kezd hasonlítani. 😛
    Na várj csak, meg fogom csinálni én azt a spagettis történetet, és megkóstoltatom veled. 😀

    2011. 02. 22.
  5. Anonymous mondta:

    Negycsillagos Positanoi etteremben dolgozo ferj velemye a szoszban fozesrol: Lehet nyers tesztat direkt szoszban fozni, de idezem “gusztustalanul” megszivja magat olajjal. A citromos tesztarol nem tud senki semmit,pedig ok napolyiak izig-verig. Persze a gasztronomia absztrakt tudomany,de ne hiddje senki hogy ez osnapolyi specialitas!A napolyiak a pastiere napoletana-rol(husveti specialitas) sfogliatellarol (Amalfiban egy utmenti kiscukraszdaban keszitik a legeslegfinobbat kremmel)la zeppole di san giuseppe-rol,a pesce bandiera-rol es a petrezselyemmel, parmeggianoval fogkhagymaval toltott husukrol(involtinokrol) hiresek.Gondolom ezekrol irsz majd a Szufleban! A cukkinis tesztahoz nyaron bazsalikomot teszunk, erdemes kiprobalni!

    A napolyiak egyebkent eszmeletlenul ragaszkodnak a minoseghez. Az Auchanban arult tomorsajtokat peldaul senki sem veszi meg! :)Hacsak nem balga turista 🙂

    Egyebkent nagyon orulok neki hogy probalod “rabeszelni” az embereket a tudatos vasarlasra.

    2011. 02. 22.
  6. Konkrétan a spaghetti főzésről van most itt sz. 1x vki azt mondta, főzött úgy spagehttit, hogy nyersen kezdte hozzáadagolni a levet (talán olajon meg is pirította). Könyörgöm a nyers spaghetti szálakat hogyan kevergette az olajaban : )))))). Ez sztem szimplán technikailag kivitelezhetetlen, azaz nem ér annyit az egész amennyit az ember bohóckodik vele. Persze van ahol ez működik pl., lásd a mi tarhonyánkat, lebbencsünket.
    Laci, azért megnézném… talán ha állítva teszed az olajba a tésztát :DDDDD

    A sfogliatella nagyon finom volt, ahogy minden más is Nápolyban jó enni : )
    A citromos tésztáról nem is mondtam, hogy tipikus Nápolyi lenne, csupán egy jó ötlet, amit érdemes kipróbálni

    2011. 02. 23.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.