Citromos-mandulás tésztatorta

A héten folyamatosan fotóztam az NLK-t, és ilyen még ritkán fordult elő, egy receptet addig módosítgattam, hogy végül nem tudtam dönteni 2 változat között. Végül az egyik ide került a blogba, a másik változat majd a Konyha októberi számában olvasható. … Tovább Tovább

Mindkettő nagyon jó lett. Egyszerű, szaftos, finom ízes süti, amit elrontani szerintem nehéz. Aki szereti a vargabélest, valami hasonlóra számítson, de mégis egészen másra. Értitek.
A gyerekek nálam este elpusztították, ami maradt belőle a fotózás után. Nagyon ajánlom, főleg így hétvége közeledtével, ebéd utáni desszertnek.

Hozzávalók: 12 dkg cérnametélt (valami jobb fajta, inkább vastagabb, háziasabb típus), 10 dkg liszt, 10 dkg porcukor, 10 dkg őrölt mandula, 10 dkg vaj, 3 tojás, 1 kiskanál sütőpor, 1 citrom héja. Sziruphoz: 2 dl víz, 7 dkg cukor, 1 citrom

1. Főzzük ki a cérnametéltet, szűrjük le
2. Keverjük el a lisztet a sütőporral, a mandulával, a cukorral, az olvasztott vajjal, az enyhén felvert tojásokkal, a citrom lereszelt héjával. Keverjük hozzá a kifőtt tésztát
3. Vajazzunk és finoman lisztezzünk ki egy 18 cm-s formát, öntsük bele a tésztát. 200 fokos sütőben süssük kb. 35-40 percig, mag szépen pirulni kezd a teteje
4. Közben karikázzuk fel vékonyan a másik citromot, tegyük a cukrot a vízhez, tegyük bele a citromkarikákat és takarékon, gyöngyözve főzzük meg a citromkarikákat, míg a szirup besűrűsödik.
5. A már majdnem kihűlt tortát borítsuk ki a formából, szeleteljük, locsoljuk meg a szeleteket a sziruppal, citromkarikával díszítsük és azonnal tálaljuk.

 
 
 
 
Megosztom
 

15 megjegyzés

  1. Szia Kriszta!

    A műsorban volt egy mondatod, amit kezdő olaszrajongóként nem igazán értek: a milánói makaróni nem létezik???
    De az is lehet, hogy csak süket vagyok és félrehallottam 🙂

    2010. 09. 10.
  2. Ez a kép… álomszép.
    És még citromos is. Meg mandulás. Meg… szóval ez kell nekem! 🙂

    2010. 09. 10.
  3. Juci: Szerintem Kriszta arra gondolt, hogy az olasz eredetűként megjelölt menzakajánk, a milánói makaróninak nevezett iparisonkás-konzervgombás-iparitrappistás-ketchupos “remekművünk” Olaszországban egy teljesen ismeretlen fogalom. 🙂

    2010. 09. 10.
  4. na, ezt ki fogom próbálni!:)

    juci
    ird be a google-ba hogy “maccheroni alla milanese” és csak magyar hivatkozást találsz:)

    2010. 09. 10.
  5. Huh ez nagyon jol nez ki, es erdekesen hangzik. Szeretem a citromot az olyan halas gyumolcs mindenhez jo szinte:) Nagyon szepek a fotoid.:)

    2010. 09. 10.
  6. köszönöm, nekem is nagyon tetszik, ha illik ilyet mondani saját kèpre, bár van egy-két bosszantó apró hibája.
    a milánói makaróni kompletten nem létezik. A makaróni tészta rövid tésztafajta, amit mi annak hívunk, az inkább bucatini. milánóban a paradicsom nem klasszikus alapanyag, a csiperke pláne nem. egyszóval nem létezik, ahogy a bolognai spaghetti sem abban a formàban, ahogy itthon ismert. Létezik a klasszikus ragù bolognese, de annak a tésztája a tagliatelle. kevesen tudják, hogy pl tej kell bele. milánó legismertebb fogása az osso buco vagy a risotto alla milanese

    2010. 09. 10.
  7. valamikor a hetvenes években találhatták ki magyar szakácsok a milánói makarónit mint menzakaját. egyszerű volt megcsinálni, egy konyhásnéni is könnyen bodogult vele. gombát sonkát lepirítottak egy jó adag paradicsomsűrítménnyel, majd felöntötték vízzel és befőzték sűrűre. ehhez adták a hosszú csőtésztát, amit valamilyen homályos okból makaróninak neveztek:)) szerencsére szegény milánóiak nem is sejtik micsoda merényletet követtek el a nevük alatt:) ennek a súlyosbított vendéglős változata volt/van a milánói sertésborda, amiben mindezt megfejelik egy darab rántotthússal:)

    DV
    tetszett a filmed! érdekes nálam nem volt “kutyus” csak mikroport:DDD

    2010. 09. 10.
  8. Nagyon fincsinek tűnik a recept, és a kép alapján is.
    Nálunk a vargabélesből sem szokott sok maradni másnapra, így gondolom, hogy ez is hasonló sikerre tenne szert.

    2010. 09. 10.
  9. Anonymous mondta:

    nagyon fincsi lett! köszi!
    biztos, hogy többször elkészítem majd!
    ildikó

    2010. 09. 12.
  10. Off:
    Készülsz írni egy újabb posztot a fotózásról? Tudnál ajánlani fotóskönyvet? Köszi

    2010. 09. 13.
  11. Pötipite, Worchesterrel? : )) semennyire Létezik egy szervezet, amely a ragu bolognese titkát, receptjét őrzi, az ő leírásuk alapján ez a szósz hivatalos receptje: 30 dkg darált marha, 15 dkg zsírzsalonna, 5 dkg sárgarépa, 5 dkg szárzeller, 5 dkg hagyma, 1 dl száraz fehérbor, 2 dl húsleves, 2 dl tej, 5 evőkanál paradicsomszósz, só, bors.
    Először a nagyon apróra vágott szalonnát pirítani, rá a lereszelt zöldségeket, nagyon lassan párolni. Húst rá, lepirítani, bort rá, húslevest rá, paradicsomot rá. 2 órán át főzni, takarékon, tejjel öntögetni közben (ha lehet, friss 3,6%-ossal

    Toma!
    Én még mindig nem láttam, anyukám szerint kicsit gyorsan beszéltem és kimért voltam. Ez a lámpaláz. Ha jól emlékszem, végig volt a kutyus, a mikroport mellett

    Anna!
    tudom, tudom, kellene, de most is itt állnak a gépemen a fotók kajákról,de nem volt időm letölteni őket : ( Egy-két alapkönyvem van, oda is tudom adni

    2010. 09. 13.
  12. Óóóóó, azért nagyon hálás lennék!
    Szólj, ha elugorhatok értük.

    2010. 09. 13.
  13. És nem lehetne egy ilyen mennyei süti elkészültét élőben is megcsodálni? 🙂

    2010. 09. 13.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.