Íme az ígért menü és egy indexes videó, ahol a hangulat és a kaják is láthatóak. Sőt 6:47-nél nekem is van egy villanásom. : ) Arany KaviárNyírfán füstölt vágótok-filé, cappery olajjalBükkön, borókával füstölt császárlazac-filé, gyömbéres, olívás öntettelOroszosan pácolt hering hagymasalátávalBaszturma- … Tovább Tovább
: )
Arany KaviárNyírfán füstölt vágótok-filé, cappery olajjal
Bükkön, borókával füstölt császárlazac-filé, gyömbéres, olívás öntettel
Oroszosan pácolt hering hagymasalátával
Baszturma- fűszerkéregben érlelt grúz húskülönlegesség bélszínből. céklasalátával
Vaddisznóhússal töltött pelmenyi erdei gombákkal
Lazaccal töltött pelmenyi tejfölle és vörös kaviárral
Babel delicate
Tonhal Rossini módra
Gesztenyepüré amarénás meggyel tölcsérben
Bock Bisztró
Marhaszegy érdekesen
Szajmóka tandori Szent Jakab-kagylóval
Retro lecsókolbász szőlővesszőben készítve
Chateau Visz
Vitéz szemling-sashimi, wasabi uborkarelish, cékla carpaccio és gyömbér-kókusz emúlzió
Borjúnyelv és mangalicacsülök, hosszúbors-tök-chutney, zöldbab, kapribogyós-fűszeres vinaigrette
Costes
Kacsamáj Bleu Montagne kávéval ízesítve, friss házi kaláccsal
Serpenyőben sült Szent Jakab-kagyló vörös quinoa szemekkel és narancsos répamártásban
Fausto’s
Tradicionális előétel
Házi tagliatelle halszósszal
Panna cotta
Kistücsök
Balatoni harcsafilé zsályás babfőzelékkel
Mogyoró tányér
Onyx
Mákos-áfonyás macaron
Tainori csokoládétorta
Baba Savarin egzotikus gyümölcs-variációkkal
Két étterem a Csalogány 26 és a pécsi Enoteca Corso nem kínált ízelítőt. Ez az eredeti meghirdetett menühöz képest volt változás. Összességében azt tudom mondani, a nevek gyakran sokkal hangzatosabbra sikerültek, mint maguk az ételek. Az egész vacsorából nekem Bíró Lajos libamáj szusija (ez is egy hülye név, szerencsére a szusihoz nem volt köze) magasan kiemelkedett a többi fogás közül.
Talán túl magas volt az elvárásom, de mit vár az ember ha a 10 legjobb étterem mutatja meg tudásának legjavát.
Kriszta,
ezt kóstoltad? Kacsamáj Bleu Montagne kávéval ízesítve, friss házi kaláccsal
Ha igen írd le milyen volt. Ja, mondtad, hogy nem tudtál a Costes-től kóstolni… Akkor mit mondtak a többiek róla? És mit takar a Marhaszegy érdekesen a Bock Bisztró-tól?
köszi
Vera
A marhaszegy helyett szerepelt a finom libamáj
A többiek a másik costeses ételt kóstolták, egy kis kanállal én is belekóstoltam, tök kemény quinoa, vmi spec fajta, mert senki nem ismerte fel aki szokott ilyet főzni. Kőkemény, mini, nyers lencsére tippeltünk : )). Nem adott sokat az étel
Hát…nem lettem éhesebb ettől a leírástól.:( És azért is lettem volna kíváncsi milyen a libamáj kávéval, mert egyszerűen nem tudom a két ízt összehozni a számban. Ami persze ettől függetlenül még lehetett jó is.
Viszont van itthon libamájam, megpróbálom rekonstruálni a “szusit” 🙂
Megmondom őszintén én mindig félek amikor étterembe megyünk enni, és joggal, mert nagyon nagyon ritkán vagyok elégedett az étellel. Főleg a felkapott helyektől óckodom, a hangzatos ételekkel általában megjártam.
Azért a Bock bisztróhoz kedvet kaptam most, ha legközelebb hazamegyek megpróbálom rávenni a többieket, hogy oda menjünk.
Vera
Kriszta: A borjúnyelvben van egy elírás (hacsak nincs ilyen írásmódja is, ezt mondjuk nem tudom). 🙂 A Babel gesztenyepüréjét kóstoltam (az étteremben, nem itt) az nagyon jó volt. Pusztán név alapján a grúz húskülönlegességre és tainori csokitortára lennék kíváncsi, persze a már említett zsályás babfőzelék mellett. A Costesben a kacsamáj elég “ambvivalensre” sikeredett mikor ott voltunk, viszont a tagliatelle-jük olyan volt (már maga a tészta), hogy akkor éreztem először, na, ilyennek kellene lennie egy tésztának egy étteremben. 🙂
Vera: Én a Bock, Onyx, Csalogány26, Costes és a többi látogatásakor gondoltam azt, hogy na ez az, amiért érdemes étterembe járni, és nem olyasmit kapok, ami akár otthon is reprodukálható lenne, legfeljebb kis gyakorlással – és nem azért, mert akkora tehetség lennék a főzésben. 🙂
köszi : ) javítottam
a húskülölegességnek nyomát sem láttam, de a halak az ilyen olyan füstölés ellenére szimpla füstölt halnak tűntek, amit veszek az arat (vagy arabat, orosz boltban). A töltött tésztáik olyan erős háziasak voltak, finom volt. Tavaly az Aranykaviár állítólag nagyon kitett magáért, idén annyira nem.
Köszi Ehran, felvettem őket a listámra 🙂
Vera
Arbat. De az ottani füstölt hal nagyon tuti…
lehet, hogy onnan volt ez is : ) csak ott nem hívják ilyen flancosan
Dolce Vita: az a fránya felfokozott várakozás. Ahogy mi is mentünk a Costesbe…
Aztán csak ül az ember, a csoda meg nem történik meg, pedig több a pincér, mint a vendég. Ráadásul érkezik egy főétel, ami köretestől nincs 5 deka, a kacsamell benne olyan, hogy magam is jobbat sütök. És további két főétel necces a négyből.
Hazamegyek és töprengek, talán nem is szabad részletesen leírni élményeinket, hiszen állítólag ez a legerősebb kísérlet a kompromisszummentes csúcsszínvonal hazai megvalósítására…