Dobostorta Ma délelőtt igen látványos és ízletes sajtótájékoztatón voltam a Centrál kávézóban. Az év elejétől megújult a kávézó gasztronómiai kínálata, az ételekért ezentúl Cseh János, aki többek között a Sofitel és a Gundel konyhafőnöke is volt, a desszertekért pedig Mihályi … Tovább Tovább
Az év elejétől megújult a kávézó gasztronómiai kínálata, az ételekért ezentúl Cseh János, aki többek között a Sofitel és a Gundel konyhafőnöke is volt, a desszertekért pedig Mihályi László mestercukrász felel. Mihályi László tagja volt a lyoni Coupe du Monde de Patisserie-on tisztességgel helytálló magyar csapatnak. A váci cukrász esküszik a kiváló alapanyagokra adalékanyag mentesen, igazi kakaóból, csokoládéból, rumból és egyéb hozzávalókból készíti rendkívül látványos süteményeit, tortáit. „A cukrászdákban a termékek 70% különböző vödrös, dobozos, zacskós porokból készül. Ma már lehet piskótát, képviselőfánkot, csokoládé mousse-t és vaníliakrémet is mesterséges anyagokból előállítani. Tizenöt cukrász helyett elég hármat alkalmazni, kezükbe adni a habverőt, hogy keverjék ki a port és készen is van a sütemény.” – mutatja be László a jelenlegi hazai szakmát. (erről a pékek is tudnának mesélni…) A mestercukrász süteményei azon túl, hogy nagyon finomak és minőségi alapanyagokból készülnek (a sajtótájékoztatón kaptunk ízelítőt) gyönyörűek is, a gasztronómiai mellett vizuális élményt is nyújtanak. Az ismert sütemények, mint például a dobostorta szokatlan és modern formában kelletik magukat a hűtőpultban.
Új cukrászhoz bizony új üzem jár. A Centrál kávéház tulajdonosa, Somody Imre elmondása szerint 100 milliós beruházással készült el az új üzem, amelyben a ma ismert legmodernebb technológiák segítségével készülnek a desszertek. Mindennek természetesen ára is van. A sütemények ára a megszokott cukrászdai árakhoz képest igen borsos, 790 Ft-t kérnek egy süteményért. Az biztos, nem innen fogjuk tízesével vinni a sütit a vasárnapi ebédhez, de egyszer-egyszer érdemes egy kávéra és sütire beülni, a Centrál hangulata, minősége megér ennyit. A sajtájon felszolgált négy sütemény alapján azt mondom, nálam a házi süteménnyel még ez sem veszi fel a versenyt, de tény, hogy az eddig általam hazai cukrászdákban kóstolt sütiket ezerszeresen lekörözi.
A cukrásznak egyébként Vácon Desszertszalon néven működik manufaktúrája, ideális célpontja lehet egy kellemes tavaszi gasztrotúrának. Az árak itt barátibbak.
Cseh János, mesterszakács és az óriás turmixok
Mihályi László, balra
ezt kóstoltuk: dobos, csokimousse, kávés és piztáciás
Szia!
Most akkor a DEsszertszalon marad, de Mihályi ott már nem, “csak” a tanítványai csinálják tovább az eddigi süteményeket?
Azért vácott olcsóbb a süti. Persze a beruházást nyilván ki kell termelni. A dobost kóstoltam, nagyon finom volt. Olyan igazi…
Remélem marad 🙂
Hú, én most irigykedek ezerrel és csorog a nyálam. Csak le tudnám már egy picit passzolni az utánfutóimat…
A fényképen csak női felszolgálókat látok; megvannak még a régi férfi felszolgálók? Szerintem a Centrál hangulatához ők sokkal jobban illenek, mint a lányok, főleg a hagyományos, hosszú kötényes formaruhájukban.
Már egy éve nem élek Magyarországon, de előtte rendszeresen megfordultam a Centrálban, nagyon szerettem.
Nekem is csorog a nyálam, benéznél hozzám, mert vár rád ott valami.
A váci cukrászda azért megmarad, ugye?
erről úgy tűnik a nagyszerű sajtótájékoztató és kóstoló nem szólt. na mindegy, majd elmegyek s megnézem.
Cseh, Mihályi… jó, de kerüljenek sorra a pincérek is. Pár éve a minősíthetetlen kiszolgálás miatt felejtettük el a Centrált. Most januárban beültem, semmi változás. A tök üres teremben nagy kegyesen ideadtak egy FOGLALT táblás asztalt: a táblát a pincér a földön rugdalva, focizva terelte be a szervizhelyiségbe. Aztán majd ez kerül vissza egy asztalra! Nem változott a megvető hangvétel és a sebesség sem. A hely általában is leharcolt, piszkos lett, viszlát újabb pár év múlva.
Valakitől (aki ismeri a nagyvállalkozó tulajdonost) azt hallottam, szegény ML, beleugrott a …ba.
Hát, nem tudom, pár éve párszor jártunk a felújított Centrálban, minden szolgáltatás a csapnivaló és a közepes között ingadozott, nem olcsón. Rám szemlátomást nem számítottak törzsvendégként…
A tulajdonost egyébként egyszer se láttam ott, bokros teendői biztos nem teszik lehetővé a jelenlétet. Ez meg is látszott a helyen.
Kedves Dolce vita!
Az ajánlott tavasznyitó gasztrotúrát megejtettük Vácon (Vácott?). Megnéztük a Desszertszalont, de a sütemények minősége egyáltalán nem nyűgözött le. Azt a bizonyos ezerszeres különbséget más cukrászdákhoz képest igencsak viccesnek érzem.
Hogy miért? A Mihályi desszertek szépek, újszerűek, a méretükkel sincs semmi baj, meg az árukkal se lenne. A pici bolt kialakítása túlzásoktól mentesen ízléses. Akkor mi a baj? Nagyon egyszerű: a gyönyörű süteményeknek (hármat próbáltunk, így némi merészséggel általánosítok…) gyakorlatilag nincs ízük, az élvezeti értékük semmivel se haladja meg a porból készült borzalmaknál tapasztaltakat, a viszonylag jobb cukrászdák (Auguszt, Szamos, Daubner) jobb édességeitől pedig egyértelműen elmaradnak. Vagyis abszolút nem értem nagy lelkendezésed.
Három sütit kóstoltunk: Brownie, Tonkabab, Amarettós tiramisu. Az első semlegesen édes volt, textúrája kissé száraz és fojtós. A második füstös ízféléje talán érdekesnek mondható, finomnak aligha. A harmadiknak pedig a kellemesen krémes állagon kívül semmi erényét nem fedeztem fel, egyszerűen hiányoznak belőle a tiramisu készítéshez elengedhetetlen alapanyagok és ízek (kávé, likőr, mascarpone).
Fura módon egy gyári produktum volt az egyetlen, ami hozta az elvárható színvonalat: a málnás-hibiszkuszos gyümölcstea. Az ifjú kiszolgáló hölgyek maximálisan kedvesek, egyszerűen hibátlanul végzik a dolgukat, de ez egy jó cukrászdához nem elég, nemhogy egy ilyen egekbe emelt helyhez.
Hazafelé jövet megkóstoltam Litauszki Zsolt Rigó Jancsi című kompozícióját, tetején Chuao csokiforgácsokkal. Nagy gondban lennél, ha ezt valahogy megpróbálnád elhelyezni a Desszertszalon agyondícsért süteményeihez képest…
Hapci!
Én a Centrálban kóstoltam a süteményeket (feltételezném, hogy a másik cukrászdában is ugyanolyanok). Ízlésen nehéz és felesleges vitatkozni, de kitartok még mindig a mellett, amit írtam: zseniálisan jók voltak a sajtájon tálalt desszertek. (dobostorta, csokimousse, kávés-szelet, pisztáciás szelet) Összehasonlítva az átlag cukrászdák üzemi, ehetetlen, vajas süteményeivel, 1000x-es a különbség.
Egyáltalán nem dícsértem agyon, ezt, olvasd el újra a beszámolót, ezt írtam a sütikről: nagyon finom, nem olyan mint a házi, 1000x-esen lekörözi az átlag cukrászdait…
Azért a kirándulás remélem, jó volt : )
Kedves Dolce vita!
Rendben, értem, azért gondolom, Mihályi úr tehetségét a saját cukrászdája (is) reprezentálja. Ízlésről tényleg nem érdemes vitázni, de a mienk közel áll egymáshoz, ha az általad írtakból következtetek, desszert fronton különösen. Az nem lehet puszta véletlen, hogy négyből négy süti (majdnem) tökéletes (Neked a Centrálban), vagy háromból három gyakorlatilag ízmentes (nekünk ML saját cukrászdájában), pusztán esztétikailag értelmezhető…
Azért a kirándulás jó volt, ez volt az első tavaszias nap, Vác gyönyörűen felújított főterét most láttuk először, horgász szívem is örült a Duna látványának.
Valamit a figyelmedbe ajánlok: leltünk Vácon a Mihályi-féle helynél lényegesen nagyobb édes élvezeteket okozó gurmétanyát is. A főtér ellenkező végében van egy Bormúzeum/Csokizó elnevezésű multifunkciós épület. Ebből a csokizó részt próbáltuk. Mmmm…
Olyan forró csokikat ittunk, mint még alig valahol, ettünk étcsokifondüt gyümölcsökkel, magyar gyártmányú, csodálatos bonbonokat (talán Rózsavölgyi, nem kérdeztem rá a forrásra), végül a csokoládé választék is megérdemel némi merengést (Amedei, Dolfin és Claudio Corallo csokoládék aránylag bő választéka). A sütemények itt már ránézésre se voltak csábítóak, viszont minden mással maximálisan elégedettek voltunk, a felszolgálókislány figyelmességét is beleértve.
Én is azt gondolnám, hogy a saját cukrászdának jobbnak kellene lennie. Remélem, a sajtájra nem külön készültek a sütik…azok nagyon jók voltak, különösen a kávés szelet
Amint a mainál is kicsit jobb idő lesz megyünk Vácra, megnézzük ott a sütiket.Köszi a csokis ajánlást, megnézzük!
Szívesen ajánlanék egy igazán jó cukrászdát, amit aligha ismersz, de picit még titkolni szeretném, ne haragudj!
Néhány héten belül éttermet és kávézót nyitok, beszállítók lesznek – a saját termékek mellett – sütifronton…
Dolce vita: Zazzi (Solymár)
Nézz rá a sütikre a honlapjukon, a látvány is érdekes.
Hapci!
Ne csigázz! hol?
Kedves Dolce vita!
Nehogy má’ ennyi info ne legyen elég egy ilyen nettündérnek! 🙂
http://www.zazzi.hu
Nézd meg, dobsz egy hátast, aztán látogasd meg őket. Két kedves – eredetileg nem szakmabéli – hölgy csinálja, kellemes andörgraund jellege van az egésznek, mint minden jó dolognak…
Nem, nem rájuk gondoltam, hanem Te hol nyitsz éttermet? A cukrászdáról már hallottam, még nem volt alkalmam elmenni, de nagyon szeretnék. Nekem az a város nagyon másik vége, az apróságokkal eddig nehezebben mozogtam, de majd tavasztól kirándulunk…
Hát, már elkezdtem szellőztetni máshol is: áprilistól átveszem a Maligán üzemeltetését Litauszki Zsolttól…
Ez elég nagy falat, ráadásul alig érek rá pillanatnyilag foglalkozni vele (a rossz idő miatt még nem futott le a metszőolló szezon). Egy nagyon jó, Zsolttal összemérhető szakács kellene, ez köt le most legjobban. Meg az, hogy persze, nem értek hozzá, de azt tudom, minek kell kijönnie a konyhából…
Új étel- és borválaszték lesz, picit nagyobb adagok, picit alacsonyabb árfekvés, új, ‘ismeretlen’ borászok borai, felül kávézó és némi delikát/vinotéka.
Nagyon szépen elképzeltem, fene tudja, meg tudom-e csinálni jól, vagy pár hónap alatt bebukom vele.
Lesz majd nyitóparti, meghívlak, meg terveim szerint főzni is (olasz degusztációs ételsor, höhö), ha már picit berázódik a konyha… Sok fura dolgot szeretnék ott művelni, ha nem megyek tönkre bele időnek előtte.
Persze, valószínűbb, hogy kiborulok az egésztől, aztán sikítva menekülök teniszezni és horgászni…
Húha, ez nagyon bátor és izgalmas feladat! Sok-sok sikert kívánok hozzá, biztos nem lesz egyszerű, de sztem ha egy hely jó, jó ételeket ad, normál az ár, udvariasak a felszolgálók, nag baj nem lehet. írj, ha nyit! azaz újranyit
@Hapci:
Váci vagyok. Ha süteményre vágyok, inkább a desszertszalon, de ha beszélgetni, jó kávét inni szeretnék, mindenképpen a csokizóba ülök be. Kellemes hangulat, aranyos felszolgálók, és a kávéjuk olyan, amilyennek lennie kell.
Nem vagyok szakmabeli, csupán szeretem a hasamat, nyitott vagyok az ízekre, újdonságokra (és nem csak hazai fronton edződtem).
Ezzel együtt: dolcevita “1000x-es a különbség”-ét én is éreztem (meg rajtam kívül még hárman).
Pedig rendszeresen tesztelem az említett 3mast is: Auguszt, Szamos, Daubner – akikről entúl is igen jó véleményem van.
De! A Váci Desszeretszalon – más világ. (inkább olyan bubó-s ha v.mihez hasonlítani kell, persze más az ízvilág, de hasonló a filozófia http://www.bubo.ws/)
Érezni, hogy minőségi, klassz alapanyagokat használ.
Mi megyünk máskor is, míg csak végig nem esszük az egész téli/nyári “étlapot” és fagyi-sort, ha pedig ezzel végeztünk ellenőrzésképp előről kezdjük! 😉
Alexandra