Tapasztalatok az ételfotózásról

Sok, fotózással kapcsolatos e-mailt kapok az olvasoktól. Az alábbi bejegyzésben megpróbálom ezeket a gyakran ismétlődő kérdéseket megválaszolni. Mivel amatőr fotós vagyok, profi tippeket nem tudok adni, nem tudom megmondani, hogyan kell jó ételfotót készíteni, ezek itt pusztán TAPASZTALATOK, amelyeket a … Tovább Tovább

Mivel amatőr fotós vagyok, profi tippeket nem tudok adni, nem tudom megmondani, hogyan kell jó ételfotót készíteni, ezek itt pusztán TAPASZTALATOK, amelyeket a blogolás egy éve alatt gyűjtöttem össze és most megosztok az olvasókkal, mivel úgy tűnik sokan kiváncsiak rá.

Felszerelés

Digitális tükörreflexessel fotózom. Jelenleg egy Nikon D70-es gépem van, ez egy kb 3-4 éves modell, amatőr fotózásra találták ki. Itt nem elsősorban a képminőségére kell gondolni, hanem a tartósságára, strapabíró képességére.

Hamarosan szeretném mellé megvenni a pár hónapja megjelent Nikon D300-at. Ez már egy félprofinak mondott gép. Objektíveim közül egy Nikon 50 mm fókusztávolságú, 1,8-as fényerejű alapobjektívet használok ételfotózásra. Ár-érték arányban nagyon jó kis optika, szinte csak ez van a gépen mióta megvettem. Vele új oldalát mutatta meg a fényképezés, hiszen nem állhatok egy helyben, tekergetve a zoomgyűrűt. Fix objektívvel bizony mozogni kell, és ilyenkor sokkal több mindent meglát az ember.
Kompakt géppel fotózóknak az alábbikat javaslom: próbáljanak mindent manuálisan állítani: alacsony ISO, fényviszonyoknak megfelelő fehéregyensúly, záridő és blende. A zoomot csak addig használják, amíg az optikai zoom tart, a digitálisat pedig felejtsék el.

A tett színhelye

Praktikus és méretes tárgyasztal hiányában a gyerek etetőszékén fotózom. Kicsit lentebb lesz róla kép is. Ez egyrészt jó, mert ide-oda gurítható, másrészt rossz, mert borzasztóan kicsi, soha semmit nem tudok sehova letenni. Igazából egy 1mx1m-es asztalon férnék el gond nélkül.

A körítés

Egy év alatt rengeteg tányért, tálkát, kartont, anyagdarabot beszereztem. Szinte minden anyagboltban lehet 30-40 cm anyagot venni, így pár száz forintból beszerezhetünk különböző színű alapokat. Tapasztalatom szerint a durva szövésű, jól strukturált felületű anyagok mutatnak a legjobban a képeken, az éles területeken szépen kirajzolódik a szövés mintája.


Szerintem az ételek általában fehér tányéron mutatnak a legjobban. Azonban itt fokozottan kell ügyelni arra, hogy ne legyenek a képen kiégett területek. Ha van a gépünkön highlights vagy histogram opció, akkor használjuk, mert így egészen pontosan láthatjuk, hogy a képünknek helyes-e az expozíciója. (nem csak akkor, miután letöltöttük a gépünkre)
Az elrendezésnél jó ügyelni a kevesebb, több elvre. Túl sok díszítő elemmel nehéz jól megkompnált képet készíteni, illetve elveszi a hangsúlyt a fő témáról, az ételről. Amúgy az ételfotózásban is vannak divatok. Gondoljunk bele, 10-15 évvel ezelőtt minden ételfotó meglehetősen sötét volt, az asztalnál ülő szemmagasságából nézett a kamera az ételre, és minden hozzávaló egy kerek tányér köré volt pakolva. Ma már más szelek fújnak. Holnapután meg megint mások fognak.

Fény – Süss fel nap!

Az esetek 98%-ban természetes fénynél fotózok, az ételek ezt szeretik szerencsére. Ez megkönnyíti az amatőr fotós dolgát, hiszen nem kell stúdiótechnikára pénzt költeni. Egy-egy képem készült vakuval. Egyrészt kísérlet gyanánt, mivel van egy nagyon jó vakum (Nikon SB800), nem ártana, ha tudnám használni, másrészt szükségből. De ez tényleg ritkán fordul elő, inkább felveszem a nagykabátot és kitolom a „tárgyasztalomat” a szabadba. Ha csak nem nagyon ködös felhős az idő (és itt főleg a ködön van a hangsúly), és nincs még délután 3 óra (télen), akkor inkább természetes fény. Egy enyhe felhőréteg amúgy kifejezetten jót tesz a képeknek, nem kell a direkt napfényt kerülgetni. Nyáron pedig bevonulok a lakásba, és pauszpapírral borítom az ablakot, ha azon direkt napfény süt be. Illetve a teraszom is nagyon ideálisan kapja nyaranta délelőtt a fényt.
Mivel szűrt fénnyel dolgozom egy jó állvány nagy segítség. Sőt olykor még egy távirányítós távkioldó is jól jön. (főleg ha lusta voltam kimenni a hidegbe és a lakásban szeretnék 1/3-os zársebességgel dolgozni, mert volt erre is példa) Hogy az élességünk tutira meglegyen, az állvány használata elengedhetetlen. Kezdetben ez zavart nagyon, mert akadályoz a mozgásban, mára megtanultam az állványt hatékonyan tologatni, fel-le állítani stb.
Aki nem lógatja otthon a lábát egész nap, mit én, az bizony kénytelen este vakuval fotózni. Vakus képeknél talán egy a követendő szempont: ne érje direkt a vakufény az ételt. Ezt kompakt géppel nem igazán tudom, hogy lehet kiküszöbölni.
2 vakus képemet hoztam példaként. Az első az articsókás.

Ezt szeretem, mert nem látszik rajta a vaku. Talán ilyen a zöldség felszíne, hogy szerencsésen veri vissza a fényt. A második kép gyakorlatilag ugyanazzal a beállítással készült, mégis becsillan rajta itt-ott bántóan a vaku fénye, annak ellenére, hogy visszavert fénnyel dolgoztam.

A vakut a téma mögé, háttal szoktam elhelyezni, fehér derítőre irányítva. Ha az étel jellege megkívánja az étel és a vaku közé még egy plusz pausz-szűrőt is beteszek. A vakut (az SB800-at,) hála a Nikon Kreatív Világítási Rendszerének, a gépem beépített vakuja irányítja, azaz annak a villanására bevillan a az SB800 is. A beépített vaku teljesítményét ilyenkor minimálisra csökkentem, hogy maximum enyhe derítésként működjön. De a legjobb kitakarni a fényét. Derítést természetesen ilynkor is használok.

Fény iránya – trükkös tükrös derítés

Egyértleműen az a jó, ha hátulról vagy oldalról kapja az étel a fényt. A sötét oldalt pedig hungarocell darabbal (jó, mert megáll a lábán), fehér kartonnal, derítőlappal, vagy tükörrel derítem ki. Profi fotós ismerősöm nem szereti a tükrös derítést. Én gyakran használom, bár miután beszéltem vele a témáról, átnéztem a képeimet és rájöttem, hogy sokszor túl erősen derítek vissza a tükörrel, így például egy gömbölyű tálka oldalán elvesznek a szép átmenetek. Azonban szerintem vannak olyan esetek, mikor szép megoldást hoz.


Mélységélesség – A puding próbája

Gyakran használok nagyon sekély mélységélességet a képeken. Ezt sokan úgy szokták kérdezni, „hogyan csinálod, hogy az kép előtere éles a háttér pedig homályos?” Ezt a hatást tág blende használatával lehet elérni. Sokszor fotózok 1,8-as, 2-es blendével, így az eredmény kb egy fél cm széles éles terület (vagy még annyi se), a többi rész erőteljesen életlenedik, egészen foltszerű hatásokat keltve. A foltszerűségben nagyon szépen tud mutatni egy-egy üvegpohár, fehér kerámia, vagy pl áttetsző olivásüveg, ellenfényben természetesen.
Vannak azonban ételfajták, amelyeknek egyáltalán nem áll jól ez a megközelítés. Fotóval illusztrált példámban arra mutatok egy esetet, amikor a kis mélységélesség a lehető legrosszabbat hozta ki egy ételből, azaz kifejezetten gusztustalannak hat a végeredmény. A csokipudingos fotó első képén szokás szerint 1,8-as blendét használtam. Hogy ezt mennyire nem tettem jól, csak miután a fotókat letöltöttem a gépre. Igazán jó megoldás az lenne, ha közvetlenül a számítógépről vezérelném a fényképezőgépet, és minden kattintás után, monitornyi méreten lehetne a készült fotót azonnal megtekinteni, a beállításokat módosítani. A profik így fotóznak. (Én majd talán akkor, ha meglesz az új gépem.)
De térjünk vissza a pudingra. Miután letöltöttem a 20 képből álló sorozatot, illetve a fotózott desszert elfogyott, akkor vettem észre, hogy az összes kép használhatatlan. Hiába van meg az élesség a karamelldíszen, a puding, már bocsánat a kifejezésért, takonyszerű teste senkit nem fog arra inspirálni, hogy elkészítse a desszertet. Újra kellett fotózni, új díszt kellett készíteni, ami persze nem lett olyan szép mint az első. Hiába tetszett sokkal jobban a kompozíciója az első képnek, mégsem azt használtam fel. Ebben az esteben szerintem sokkal jobban működik egy szűkebb blende.

Képfeldolgozás

Miután elkészült a kép, nehogy azt higgyük vége a munkának. Ki kell választani azt ez egyet, amelyet használni fogunk (teljesen szubjektív alapon), majd jöhet a digitális utómunka. Erre a javasolt program a Photoshop, a profik is ezt használják. Photoshoppal gyakorlatilag szinte bármit megtehetünk, azonban ha az alapanyag képünk nem jó, szuper képet még a Photoshop segítségével sem lehet belőle varázsolni. Jobbat azonban igen. Sőt lényegesen jobbat is. És az igazán nagyon jó képekből pedig lehet mégjobbat csinálni.
Első két példámban minimális modósítás történt. A kekszes képen a kép enyhe elforgatásával kiegyenesítettem a poharat, megváltoztattam a képkivágást. Megnöveltem a kontrasztot, és minimális élesítettem a képet. És a kiskanálról kiretusáltam azt a kicsi, fehér pöttyöt. Ez az egész művelet kb 2 percet vesz igénybe. A tiramisús képen is hasonlóan jártam el, annyival kiegészítve, hogy a kép felső részére töltöttem még terítőt is.

A minestronés képet azért mutatom meg, mert ezen van pl egy olyan „durvább” modósítás, amit éles szemmel akár észre is lehetne venni. A fotó eredetije sajnos nincs már meg, de arra határozottan emlékszem, hogy pocsék volt. Az eredeti kép színei nagyon zavarosak voltak, ugyanis egy kék kockás konyharuha van a csésze alatt, azonban a kockákat kiretusáltam. A csésze oldalán, a visszatükröződésben a kockák jól látszanak. Így a kép a maga barnás árnyalataival már egészen tűrhető.

A pink spaghettis képen látszik, hogy néha megesik, az alátét rövidebb, (jelen esetben egy pulcsi), mintsem, hogy végigfusson háttérként is. Ilyenkor ezt meg kell rajzolni, illetve a derítő belógó szélét ki kellett retusálni. A képen a fekete színhez plusz 8% feketét adtam, hogy kellőképpen sötét legyen, a spagehtti magentája pedig kapott egy kis kéket.

Photoshopban korrigálhatjuk az esetleges expozíciós hibákat, a színegyensúlyt rendbe lehet tenni, (pl ne ússzon sárgában sz egész kép), a színek intenzitását növelhetjük, kontrasztot módosíthatunk, növelhetjük az élességet, levághatunk oda nem illő részeket stb stb. Egyszóval jó kis játék.

Tippek profiktól:
Michael Ray oldala: http://www.foodportfolio.com/blog/#blog
Scott Kelby, Photoshop digitális fotósoknak, Perfact kiadó, 6090 Ft

 
 
 
 
Megosztom
 

21 megjegyzés

  1. Anonymous mondta:

    szia

    hát ez a fotós cikk nagyon hiányzott már!! Ezzel tényleg kielégited sok ember kiváncsiságát! Én nagy élvezettel és odafigyeléssel olvastam és tanulmányoztam a képeket!!
    Köszi mindenki nevében!!!
    B.Ildikó

    2008. 01. 25.
  2. Amatőr fotós? Cöcöcöcö, na persze!:-))) De nagyon szeretnék én ilyen amatőr lenni!!!
    NEkem az lenne pl. a kérdésem, hogy a feliratokat a képekre mivel csinálod? (bocs, ha túl banális!:-)
    Köszi! siccike

    2008. 01. 25.
  3. Kösz az összefoglalót! Sok minden megvilágosodott, és néhány olyan is, amit én is csinálok/vagy nem csinálok, csak eddig nem tudatosan…Nekem egy kis Panasonic Lumix DMC-LZ3-asom van tele előre fixált dolgokkal, ami mostanában ugye már nem tetszik annyira. Amit az optikai-digitális zoomolásról írtál, abszolút igaz, az utóbbit el kell felejteni.
    A beépített vakut egyáltalán nem használom, viszont véletlenül jöttem rá, hogy a konyhapultom feletti softwhite égők alatt halogénes módban, lassú zárral és a hisztogramra figyelve vaku nélkül is egészen tűrhető képeket lehet csinálni este.Ami nem jelenti azt, hogy kicsit nem kell hozzányúlni, a gépnek van egy saját kis Photoimpresson programja számítógépen, de még mindig tanulom .-)) Persze nem árt valami megtámasztás, mert állványom nincs…
    Nem gondoltam, hogy etetőszéken készülnek a képeid :-))) de a kis fél munkapult se nagyobb 🙂

    2008. 01. 26.
  4. Praktikus csaj vagy!:-))
    Köszönet az összefoglalóért és, hogy a tapasztalaidat megosztottad a kezdőkkel!

    2008. 01. 26.
  5. Szia DV! Köszi a postot, megint elég sokat tanultam. Egy apróság, ami ízlés kérdése: a második vakus képnél nekem tetszenek a becsillanások, max annyi, hogy picit sok lett belőle. Egy kérdésem is lenne: a fekete színhez még feketét meg ezeket hol lehet állítani a PS-ben?

    2008. 01. 26.
  6. Anonymous mondta:

    szia Patrik!
    nekem erre már válaszolt régebben DV. szelektiv color a megoldás.
    Az Ő rövid leirása után turkáltam jobbra balra a helpben amire megtaláltam, de mostmár tudom. A selective color csak akkor jelenik meg a menüben ha meg van nyitva a CSATORNA ablak! (helpben irták ezt.. de szerintem van akkor is ha nincs megnyitva, de lehethogy vmi funckók csak akkor jelennek meg, végezhetők el , ha meg van nyitva) ezután menj a kép, korrekció menübe és ott lesz a felsorlásban a szeletiv szin!

    2008. 01. 26.
  7. Siccike!

    A szövegeket is photoshopban rakom a képekre.

    Patrik!
    Image, adjustments, selective color, itt (is) lehet a színeket variálni. Arra az a legjobb, ha csak egy-egy színt akarsz erősíteni. Meg pl arra is, hogy egy csúnyán szürke tányérból fehéret varázsolj! Tényleg nagyon ajánlom a Scott Kelby köbynevt, rengeteg hasznos dolog van benne, ami elengedhetetlen tudás egy amatőr fotósnak!
    Ha van képfeldolgozásos kérdésed, kérdezz bátran!

    2008. 01. 26.
  8. Anonymous mondta:

    az ajánlott ps könyv az alexandra.hu-n megvéve 4800 ft!! (550 ft szállitás másnapra)

    2008. 01. 26.
  9. Anonymous mondta:

    most is több, csak ha online vsásárol az ember akkor az alexandra 20% kedvezményt ad minden könyvre!!! ráadásul 10ezer felett ingyen szállitás! (mi többen összeállunk pár havonta és ezt használjuk ki)

    2008. 01. 26.
  10. Anonymous mondta:

    Gratulálok a képeidhez és a kajákhoz! régóta nézegetem őket és szeretettel olvasom az irásaidat!

    ui: a fent emlitett PS könyv angolul -egy kis körülnézéssel- letölthető pdf fájlként!!

    Gábor

    2008. 01. 26.
  11. köszi a postot, azt hiszem sokaknak segít (be kell szereznem egy etetőszéket 😉 ) – no meg már régóta érdekelt, s most végre megtudtam, hogy hanyas blendével dolgozol 😉
    még relatív új vagyok a tükörreflexesek területén, hisz csak 2-3 hónapja vagyok egy tulajdonosa (canon eos40d – nemrég próbáltam az olcsóbb változatát a 400d-t is, az is bőven elég amatőr képekhez, bár a beállításokat tekintve továbbra is a 40d (félprofi) mellett döntenék)
    Nálam 2,8 a legkisebb, amit a makró-objektívem enged, bár gyakran inkább 3,2-vel fényképezek, mert szerintem szebb az eredmény. A nap meg ált. lemegy mire elkészülök, úgyhogy szép kis halogénfény mellett szoktam fényképezni (emiatt is olyan csúnya élesek az árnyékok…) Nagyon fontos alapvető tipp a fénynél még, amit mindenképp meg kell említeni, hogy ne keverjük a fényeket! Azaz vagy csak természetes fénynél, vagy csak mesterséges fénynél fényképezzünk. S utóbbinál se keverjük a halogénizzó fényét a sima égővel vagy a neoncsővel, ugyanis ezek mind különböző fehér színt képeznek, ami a képen főleg a (fél-)árnyékokban jelenik meg (pl. halogén rózsaszínes beütése sima izzóval együttes használatnál, ill. a vaku kékes nyomot hagy ha más fénnyel együtt használjuk).
    Könyvet tekintve Gábor már leírta, neten rengeteg könyv letölthető ehhez a témához pdf-ként (persze kevésbé legálisan, szóval nem piszkolom itt be a blogodat a linkekkel – max mailen adok tippet ;)). Nekem spec. a CT újság egyik mellékletén található könyv tetszett a legjobban nyelvét és példáit tekintve (Christian Haasz – Digital Fotografieren (Praxis für perfekte Fotos)). Az analóg-digitális fényképezés küloönbségein túl kitér a digitális képfeldolgozásra ill. különböző szituációk fényképezéséhez is jópár alapvető tippet ad. Persze ezek a tippek is ált. csak akkor igazán használhatóak, ha saját magunk tudjuk beállítani a blendét, a fókuszpontot stb. viszont kompakt digitális kamerákhoz is rengeteg tipp alkalmazható belőle.

    2008. 01. 28.
  12. Anonymous mondta:

    Szia! Véletlenül keveredtem ide, tárgyasztalt kerestem a neten. Végig olvastam a cikket, mert tetszenek az ötleteid. Attól még nem lesz senki profi, mert drága felszereléssel dolgozik, a legtöbb fényképész, sokat barkácsol, mert ha minden apróságot megvenne, bizony ráfizetne az üzletre. Írtad, hogy szeretnéd PC-ről vezérelni fényképezőgéped, én sokat használtam így a D70-t, Nikon Capture szoftver a megoldás, már 4.0 verzió is kezelte a D70-t, manapság az NX kapható, sajnos az ára 40-50 eFt. Ha jól tudom a D300-hoz, már adnak ajándékba letöltő kulcsot. További sikereket és szép fényeket. Üdvözlettel: Podmaniczky Endre (foto@podyco.hu)

    2008. 02. 29.
  13. Beatbull tanácsolta, hogy nézzek be ide Hozzád, fotózás kapcsán. Nem bántam meg, bár nagyon messze vagyok még attól, hogy ilyen profi módon álljak a fényképezéshez. De igyekezni fogok, megigérem :-)….
    Neked csak gratulálni tudok, szuper képeket csinálsz.

    2009. 10. 21.
  14. Hát de szeretnék ennyire amatőr lenni 🙂

    Nem is használsz fénysátort fotózáshoz?Legalábbis nem említed, gondolom akkor nem kell feltétlenül sátort használni ahhoz, hogy szép fotókat készíthessünk….

    http://fozzunkolaszul.blogspot.com/2010/02/csikos-mogyorotorta.html

    Azért linkeltem be ezt a képet, mert szerettem volna megkérdezni, hogy a képen a kék háttér az fotosoppal van csinálva, vagy ilyen volt a díszlet? Bocsánat, ha nagy butaságot kérdeztem, de ha nem kérdezek, akkor nem tanulok..:) é sosem tudom meg, hogy jó vagy rossz volt e az elképzelésem.

    Köszönöm 🙂

    2010. 03. 21.
  15. Katarína!

    Nem tudom mi az a fénysátor, biztos nem használom : ))). Igyekszem természetes fénnyel fotózni, este pedig vakuszettel (egy softboxos és egy ernyős stúdióvakuval)
    A sütis képen egy kék kartont tettem be háttérnek.. Egy ideje változtattam a nézőszögemen, nem fut a végtelenbe a horizont, hanem lezárom háttérrel a képet.
    kérdezz bátran!

    2010. 03. 21.
  16. köszönöm, akkor jó volt az elképzelés… valami ilyesmire gondoltam, de mindig azt hittem, hogy fotózáshoz nagyon profi díszlet kell..de akkor ezek szerint egy kis kreativitás, gyüjtögetés, leleményesség, türelem és bele lehet tanulni..

    Fogok még kérdezni egészen biztos 🙂

    2010. 03. 21.
  17. Kérdezek megint 🙂

    Az érdekelne 🙂 a színes kartonokat, amiket háttérnek használsz, azt lehet készen venni mondjuk valami hobbi vagy barkács boltban különféle színekben? Vagy pedig otthon készíted őket?

    Arra gondoltam, hogy átsompolygok a szomszéd kisboltba, elkobozok pár kartont, ragasztok rájuk fehér papírt (még nem tudom milyet) és aztán vízfestékkel komponálok valamit, ilyen-olyan színekben, kicsit foltosra hagyva, olyan kopottasra..
    Kattog állandóan az agyam 🙂

    2010. 03. 22.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.