Radicchio karamellizált balzsamecettel és fenyőmaggal

Annak ellenére, hogy a Radicchio tipikus észak-olasz, egészen pontosan venetói étel, az ebből készült kedvenc fogásommal, ennél lényegesen délebbre, Szicília egyik legszebb városában Siracusában találkoztam.Radicchiót hagyományosan Trevisóban és Castelfrancóban termesztenek. Kedvencem ezek közül a vékony levelű, hosszúkás alakú rosso tardivo … Tovább Tovább

Kedvencem ezek közül a vékony levelű, hosszúkás alakú rosso tardivo fajta, amely zsenge és nem erősen keserű. Nálunk általában a jégsalátára alakjára emlékeztető, gömbölyű chioggia-i fajtát kapni, amely gyakran igen keserű. Lassú grillezéssel, azonban sokat veszít ebből a keserű ízből.
A múlt héten a Dolce gastronómiában végre hozzájutottam a zsenge tardivo fajtához. Ennek a radicchiónak a termesztése (ahogy a többié is), költséges és fáradságos munka, a növény magjait áprilisban vetik, a kibújt tövek fejét szeptemberben erőteljesen elkötik, hogy a zöldség belsejébe ne kerüljön napfény. Ezután kiássák a földből és vizeskádakba helyezik, majd mielőtt decembertől árusítani kezdik, külső leveleitől megszabadítják a növényt. Tehát amit megveszünk, az csak a zsenge szíve.
A trevisói radicchio konzorcium itt elérhető.

Hozzávalók 2 főre: 1 radicchio, balzsamecet, olívaolaj, fenyőmag

1. Teflon lábosban egy kis olívaolajon szép kezdjük el grillezni a szétszedett radicchiót
2. Adjuk hozzá a balzsamecetet és a fenyőmagot. Az ecet a grillezést folyamán karamellesre sűrűsödik, hihetetlen összhangot alkotva a radicchio enyhe keserű ízével
3. Önálló előételnek, zöldségfogásnak vagy köretnek kínáljuk.

 
 
 
 
Megosztom
 

5 megjegyzés

  1. "saját levében" mondta:

    Szia! Elárulnád hogy milyen géppel fotózol? Persze csak ha nem titok…

    2008. 01. 29.
  2. "saját levében" mondta:

    Bocs, a fenti törlendő, csak most görgettem le és megvan a válasz.

    2008. 01. 29.
  3. a radicchia az az étel amit nem sikerült megkedvelnem eddig. pedig sokszor bepróbálkoztam vele, éttermekben is (konkrétan, castelfrancóban is), de nekem túságosan keserű volt mindig.
    jó hogy írtál erről a tardivo fajtáról, legközelebb, majd ezt is kipróbálom, hátha bejön:)

    2008. 01. 29.
  4. Toma!

    Ez a fajta egyáltalán nem keserű, hanem zseniáliasan finom.
    Én Trevisóban csak risottónak ettem, de a kedvencem ez a fajta grillezve.

    2008. 01. 29.

Hozzászólás a(z) "saját levében" bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Kapcsolódó bejegyzések