Én akartam rendes ételt is venni!

Egy ideje adós vagyok két körkérdés megválaszolásával. Az elsőt pár hete tette fel Rossamela a gasztromagazinokról, a másikat pedig Ági az év eleji gasztrofogadalmamról. Kezdjük időrendben fordítva.Hosszasan gondolkoztam, mit is írhatnék arra a kérdésre, hogy milyen gasztrofogadalmat tettem újév napján. … Tovább Tovább

Őszintén és röviden annyit, hogy semmilyet. Nem vagyok az a fogadkozós fajta, főleg nem előre kijelölt időpontokhoz kötve. Étrendünkkel elégedett vagyok, gyakorlatilag kiűztem a konyhából a mesterséges anyagokat, finomakat eszünk, szóval változtatnivaló nem nagyon akad. Talán a heti minimum egyszeri hal evést kellene szigorúbban vennem.
Ma azonban rájöttem valamin kellene változtatnom, a felismerés persze csak azután jött miután elkövettem a „bűnt” a Culinarisban. Ugyanis megrögzötten ész nélkül vásárolok élelmiszert. A kosaram mindig teli, a pénztárnál egy vagyont fizetek, azonban hazaérve mindig jön a kérdés, hogy bár szép és hasznos dolgokat vettem, de mit esznük vacsorára, meg holnap ebédre. Articsóka, szárzeller, édskömény, wasabi és aszaltparadicsom mindig akad a hűtőben, de egy paprikáskrumplira valót krumplit nem tudnék összerakosgatni. Ma is csupa-csupa finomságot vettem, de hogy mit eszünk holnap az rejtély, ugyanis nincs itthon semmi rendes étel!
Így itt és most ünnepélyesen megfogadom, ezentúl próbálok hasznos élelmiszereket (is) vásárolni, olyat mint krumpli, hús, répa és az ő társai.

Gasztroújságok
Újságok terén pont ott tartunk ahol gasztronómiában. A magyar kiadású receptes lapok szeritem egytől egyig borzasztóak, elvault receptekkel, borzalmas alapanyagokkal (főzőtejszín, margarin, kész piskótalap, húsalaplé kockából, szezonban fagyasztott termékek…) kelletik magukat a standokon. Tipográfiájuk katasztrófa, a fotók szintén. Üdítő kivétel talán a Fakanál nevű lap (aki ezt a borzasztó nevet kitalálta, bűnhődhetne egy kicsit), amelyben sokszor találni egy-egy izgalmas receptet, fotóik szépek. Az újság egy baja, hogy rettentő rövidke, illetve amint már említettem a név, ami egy csöppet megtévesztő, ugyanis a lap nem nagyiknak szól, hanem fiatal nőknek.
Tartalmilag a Gustót kedvelem, nagyon sok érdekes írás jelenik meg benne, azonban a kinézettel itt is gondjaim vannak. A tipója még elmegy, bár talán egy kissé unalmas, a fotók azonban nagyon gyengék. Egy ilyen lap vegyen meg ügynökségi képeket (most gyakorlatilag csak a borítón van ügynökségi kép, azt legalább tudják, hogy ez adja el a lapot), illetve fizessen meg jó fotósokat és stylistokat. Havi ezer ft-ért ezt az olvasó elvárja! Én legalábbis nagyon gondolkodom, hogy nem hosszabbítom meg a most lejáró előfizetésemet.
Így maradtak a külföldi újságok, főként olaszok persze. Az olaszok amúgy is élen járnak a „szépségben”, ez a magazinjaikra is igaz. És nem csak a gasztro újságokra hanem minden sajtótermékre. Még az egyszerűbb, heti megjelenésű, „háziasszonyoknak” pozícionált lapok is trendi ügynökségi képekkel dolgoznak, letisztult és modern a tipográfiájuk.
A hazai lapkiadóknak is rá kellene már ébredniük
arra, hogy igazán csak az működik és adható el, ami igazán szép. Főleg ebben a témában.

Igazán nem nagyon tudom követni, ki válaszolta már meg ezeket a kérdéseket, úgyhogy címzem mindenkinek, aki még nem.

 
 
 
 
Megosztom
 

14 megjegyzés

  1. Az “észnélküli” élelmiszer vásárlással nem vagy egyedűl. Minden eggyes utazáskor, vagy bevásárlásnál ebbe a hibába esem, komoly megeröltetés magam visszafogni.Tele a konyha fűszerekkel, olajokkal, és mindenféle jóval, sőt már az újonnan kialakított kamrát is megtöltöttem. Akkor vagyok csak nyugodt, ha tudom, hogy minden van itthon, és akármikot főzhetek bármit. Tanács: hátha nálad működik: mindíg vegyél ki a kosaradból 3 dolgot, és ha kimérve veszel valamit az eredetileg gondolt 75% vagy 50% vedd csak meg.
    Nálunk a szabály amit megigértem hogy betartok: A ne legyen itthon (olyan kaja amit a hűtőből, v a fiókból meg lehet enni pl sajt v. csokoládé) élelmiszer amit Pistám szeret. Őszintén mondom, hogy képtelen vagyok a betartására!

    Gourmandlizard

    2008. 01. 05.
  2. Hónapok óta lelkes olvasója vagyok a blogodnak, és szerelmese az olasz vidéknek és ételnek/életnek. A nyarakat kedves barátném jóvoltából az Amalfi partvidéken töltjük, aki most hordja a szíve alatt az olasz papával közös utódot, úgyhogy ez a nyár babázós vakáció lesz – teszel majd fel olyan receptet, amivel egy párhónapost el lehet varászolni? Esetleg kívánós, szoptatós anyukáját? És még valami: egész évben a mozzarella di bufala mennyei íze után sóvárgom idehaza, tudsz tanácsot adni, hogy hol lehet legalább hasonlót beszerezni Pesten? Köszönöm, előre is!

    2008. 01. 05.
  3. Már írtam, hogy mázlista vagy! : ) A világ egyik legszebb helye.
    Bufala ügyben nekünk marad a zacsis, bár most vettem a Culinárisban kimértet, nagyon jó volt, csak egy bajom volt vele, hogy félig aszalt koktélparadicsomos, kicsit túlfűszerezetett olajban áll. A szárított fűszereket annyira nagyon nem szeretem (ahhoz, hogy ne romoljon meg az olajban, ezt kell ilyenkor használni), hogy lemostam a bufalát.
    Frissen szült anyukának pedig rengeteg folyadék, nyáron sok-sok hideg leves és ha szereti alkoholmentes sör. Én nyakra főre ezt ittam, szülés után a 40 fokos kánikulában. : )

    2008. 01. 05.
  4. Anonymous mondta:

    A kimért bufala is a zacsisból van, legalábbis a Culinarisban. Nyáron én csináltam 🙂 akkor mindig kevertem hozzá friss bazsalikomleveleket, de lehet ez csak a nyári szezonban “kötelező”. Az enyém persze isteni volt 🙂
    Üdv!

    Az Olvasó

    2008. 01. 05.
  5. Ó, köszi miket meg nem tudunk! Ha lehet nekik üzenni: kevesebb erőteljes szárított fűszer!
    Most is a csapatot erősíted?

    2008. 01. 05.
  6. Anonymous mondta:

    Ami kicsit vicces, hogy provanszi fűszerkeverékkel csinálják, ha jól emlékszem. Már nem dolgozom ott, nyári munka volt. Szerettem, de azért vásárlóként jobb ott lenni 🙂

    Az Olvasó

    Ui: szóval tudok titkokat 🙂

    2008. 01. 05.
  7. Anonymous mondta:

    Szia,

    ahogy még a múlt évben ígértem, jelentek, ha megnyilik az akkor említett Dolce Gasztronomia a Király utcában. Szóval már megnyitotta kapuit. Én még nem tértem be, csak kukucskáltam. Nem tudom mennyire autentikus, de vannak péksütik, kenyerek, sonkák és miegyebek. Szóval letesztelheted, hátha pozitív tapasztalat lesz. 🙂

    Aliz

    2008. 01. 07.
  8. BÚÉK! Azért az alkoholmentes sörrel vigyázzon az, aki nem ihat alkoholt, mert a nevével ellentétben nem alkoholmentes…

    2008. 01. 07.
  9. boglya mondta:

    A Culinaris-ban valóban zacskósból készítik a “bekevert verziót”, már egy ideje áttértem a zacskósra, mert azzal azt kezdek, amit akarok. 🙂
    Próbálta már valaki a füstöltet? Még nem mertem.

    Ja, még egy fontos érv a zacskós mellett (azonkívül, hogy a folyadékban nem megy olyan gyorsan tönkre): árban is olcsóbb! 1390 Ft az 5 db golyócska vagy 1 nagy (súlyban ugyanakkora), míg ez bekeverve bármennyi lehet az olaj+fűszerek miatt, amúgy 590/10dkg. Ezek 2007-es árak, idén még nem jártam Náluk.

    2008. 01. 07.
  10. Anonymous mondta:

    Körútról elindulsz a Deák tér felé, a Magdaléna étterem oldalán (utána nem sokkal), a Textiláruházzal szemben és a Frizi Papa Étkezdéje mellett. 🙂 Pontos számot sajna nem tudok. 🙁

    Sok sikert!
    Aliz

    2008. 01. 08.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.