Nincs mese, mindjárt itt a tél. Senkit nem szeretnék ezen az amúgy is borús hétfő délelőttön tovább szomorítani de, ezt most már el kell fogadni. (ez nekem minden évben nagyon nehezen megy)De ha már hideg van, akkor legalább a gyomrunkat … Tovább Tovább
(ez nekem minden évben nagyon nehezen megy)
De ha már hideg van, akkor legalább a gyomrunkat melegítsük fel, finom, gazdag levesekkel.
Az olasz leves a “zuppa” nagyon sokféle lehet. Állagában a skála a mi fogalmaink szerinti átlátszó levesektől a lével nem rendelkező, sűrű pépekig terjed. Sűrűség tekintetében elmondhatjuk, még egy húslében is megáll a kanál. A mifelénk ismert 2 dl folyadékban úszik egy-két ez meg az, nem túl ismert Itáliában. Gondoljunk csak a közkedvelt minestronéra.
Északon van nagyobb hagyománya ennek az “első fogásnak”. Gyakori a különböző hüvelyessel (főként babbal), káposztával, árpával dúsított leves. Szintén nagyon elterjedt a kenyérrel való sűrítés, ennek fő oka a kiszáradt kenyér újrahasznosítása. Délen a halleves a nagy favorit (bár ezt már Velencében is igen jól készítik). A hallé annál finomabb, minél több-féle hal kerül bele. (mint ahogy ez a jó magyar halászlénél is igaz) Főzési ideje nem hosszú, a tenger gyümölcseinek, a polip kivételével, nem kell sok, hogy elkészüljenek. Egyik kedvencem a kagylóleves, amely a várakozások ellenére nem egy csészében úszkáló 4-5 pucolt kagyló, hanem fél kg kagyló szinte lé nélkül, amit aztán kenyérrel tunkolhatunk ki. Ez is mutatja, hogy a “zuppa” kifejezés nagyon sok mindent takarhat, ne lepődjünk hát meg, ha Olaszországban, étteremben nem azt hozják ki, amit vártunk.
Hozzávalók: 30 dkg sütőtök felkockázva, 30 dkg póréhagyma, 1,5 liter hús v. zöldséglé, só, bors, olivaolaj, majoránna, kenyér, parmezán
1. A felkarikázott póréhagymát olajon kicsit pirítsuk meg, majd öntsük fel az alaplével. Főzzük 30 percig
2. Adjuk hozzá a tököt, sózzuk, borsozzuk, majorannával ízesítsük. Főzzük kb 15-20 percig, amíg a tök meg nem fő.
3. A kenyeret vaslapon (vagy teflonban, nagy lángon, minimális olajja) pirítsuk meg, és amíg forró reszeljük rá a sajtot, hogy kicsit ráolvadjon. Locsoljuk meg enyhén olivaolajjal. A levessel tálaljuk
baj van!
egy dolog, amit nem eszek meg: a sütötök.
Syerintem hamarosan lesz több finom leves. Sütőtök nélkül
Fú, a sütőtök az egyik kedvencem, biztos mert gyerekkoromban minden télen szinte napi eledel volt. Simán megsütve, pennén tejszínnel, parmezánnal, levesként, akárhogy! 🙂
Azért erre “A mifelénk ismert 2 dl folyadékban úszik egy-két ez meg az…” kitételre csendesen azért ennyit mondanék: gulyásleves, palócleves, csirkeaprólék leves, Újházy tyúkhúsleves, frankfurti leves, Jókai bableves, gyümölcsleves, halászlé, és az összes többi zöldségleves, úgymint karfiol, zöldborsó, zöldbab, valamint a ragulevesek.
Fakanál
az olasz levesek még az általad felsorolt, valóban tartalmas leveseknél is sokkal sűrűbbek szoktak lenni
nem volt ebben semmi pejoratív
De ha már egy kis élcelődés. : ) hogy is van ez a lisztes és rántásos dolog? (a kivételektől persze eltekintve) olasz leves ilyet nem látott még. : )
amúgy a borsóleves az egyik kedvencem, liszttel és kis cukorral.
Nem arról volt szó, hogyan készülnek a magyar levesek, hanem arról, hogy 2 deci folyadékban úszik egy kis ez-meg-az.
Ha már itt tartunk. Miért jobb, ha két szelet kenyérrel “sűrítik be” a levest, mint a rántás. Egészségesebb? Finomabb? Vagy csak olasz?
Fakanál!
miért ez a fajta leves ismeretlen a magyar konyhában?
Névtelen!
Azért mert a kenyér nem homogenizál mint a rántás, habarás. Az olasz leves a sűrűségét a zöldségektől kapja, a kenyértől a laktatósságot, tehát nem ezzel sűrítenek be.
Fontosnak tartom megemlíteni, anyukám aranyló marhahúslevesét (nem 10 dkg csontból, de nem ám!) halom májgombóccal, vagy akárcsak cérnametélttel.
És a rántásnak is van helye, nagyon is. Akár a rántott levesnek is. (hajábansült krumplival és levesbeáztatott száraz kenyérrel – gyerekkoromban a kedvencem volt; és jelzi, hogy apámék milyen szegények voltak. Mármint amikor még apám volt gyerek.)
szuszka
DV, melyikre gondolsz? Arra, amiben úszkál valami kevéske izé? Nem ismeretlen. A menzákon. De hát csak nem az az etalon tán? Mindegy, távol álljon tőlem a vitatkozás szándéka.
Fakanál!
Főleg azért lenne felesleges ezen vitatkozni, mert én semmi olyat nem állítottam, hogy az egyik jobb vagy rossazbb lenne, mint a másik. Tényként leírtam, hogy ott nincs leve a levesnek, ennek az oka gondolom abból az egyszerű okból fakad, hogy arrafelé gyakran van meleg, olyankor meg kinek van kedve forró levet kortyolgatni? Én ennél többet nem írtam. : )