Polipragu

Ezzel az étellel lehet az én férjemet megfőzni. Mióta először ettünk ilyet Campaniában, az Amalfi part egy eldugott strandóján, azonnal felemlegeti, ha polipot lát. Ha őt küldöm halért a Nagyacsarnokba, biztos hoz haza ebből az igen csúnya, de annál finomabb … Tovább Tovább

Ha őt küldöm halért a Nagyacsarnokba, biztos hoz haza ebből az igen csúnya, de annál finomabb állatból. Korábban a polipcarpaccio receptjénél írtam, nem nagyon szeretem pucolni. Pedig semmi vészes nincs benne, egy közönséges hal halat sokkal gusztustalanabb dolog kibelezni. Kicsit félünk tőle, de csak azért mert nem ismerjük. Pucoláskor vágjuk ki a szemét, a csőrös száját, és a fej részt is tisztítsuk ki.
Kb 200-féle polip él a Föld különböző sós vízeiben, méretük a pár centistől akár 3,5 méterig is terjedhet. Az ekkora nagy dögök hideg, északi tengerekben élnek. Vázszerkezete nincs, ezért egész kicsi nyílásokon is átfér. Pont ezért, állítólag nehéz fogságban tartani, mert a polip Houdiniként próbál szökni minden apró nyíláson. Aki otthon ilyen állatot tart, figyeljen, hogy az akváriumtetőn ne legyen luk!
Ez a tipikus campaniai fogás lehet előétel vagy főétel is. (Én tésztaszószt is készítettem már belőle.) Ha tészta nélkülk esszük együnk hozzá pirítóst és egy nagy pohár fehérborral öblítsük le az egészet. A polip ha megfőtt omlósan puha lesz, leve kicsit bekocsonyásítja a paradicsomszószt.

Hozzávalók 2 főre: fél kg polip, 2 dl fehérbor, 3 dl paradicsomszósz, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, olivaolaj, só, bors, zöldfűszer: bazsalikom, petrezselyem, friss babér esetleg

1. Pirítsuk meg a hagymát, fokhagymát olajon, majd adjuk hozzá a feldarabolt polipot (a kép kedvéért én egybenhagytam), pirítsük ezt is körbe
2. Öntsük fel a fehérborral, majd hagyjuk, hogy az alkohol elpárologjon
3. Adjuk hozzá a paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, és lefedve 40-60 percig főzzük. (A polip méretétől függően) A főzés végén keverjük bele a zöld fűszernövényeket.

 
 
 
 
Megosztom
 

11 megjegyzés

  1. lizi mondta:

    Én pár éve ettem itthon először friss polipot, amit Spanyolországból utaztattak repülön hazáig… és imádom. Bármennyire csúnya némelyik tengeri lény, nem lehet őket nem szeretni. Bár az otthoni pucoláshoz nem tudom hozzá mernék-e fogni :). Ezért is vagyok bajban, mert rákot szeretnék csinálni, de talán azzal nincs annyi gond…?
    Aliz

    2007. 09. 18.
  2. Tintahal!
    Miért, meddig főzted?

    Aliz!
    igazán egyiket sem vészes pucolni, sztem a tintahalat sokkal rosszabb. A rákkal gayakorlatilag semmit nem kell csinálni, csak kihúzni a fekete cérnát. 🙂

    Friss halakat a Nagyacsarnokban veszek, szerdán és pénteken érkezik

    2007. 09. 18.
  3. Anonymous mondta:

    jaj,de jó
    már régóta sóvárgok egy jó kis faszénen grillezett polipért, tényleg, ahhoz hogy kell darabolni?

    2007. 09. 18.
  4. Faszénen én inkább tintahalat grilleznék, annak elég pár perc és puha lesz. Polipot csak max nagyon kicsit. Nekem még sosem sikerült polipot hirtelensütve puhára elkészíteni

    2007. 09. 18.
  5. jó kis recept, és biztos finom is, de én nem eszek polipot, mióta láttam, hogy mennyire inteligens egy állat (pl lecsavarja a befőttes üveg kupakját, hogy hozzáférjen a kajához) nem visz rá a lélek:)))))

    2007. 09. 18.
  6. Többször pucoltam ár, így láttam mi van a fejében. Hidd el, nem sok minden. Főleg nem olyan, amivel gondolkodni tudna. : ))))) (ezt a csavarós dolgot olvastam én is)Magaddal szúrsz ki. A kiskecske és kisbárány meg tüncibünci állatka, mégis esszük. (Azt azért nem vállalnám be, hogy rábökjek egyre, na ezt vágjátok le nekem)

    2007. 09. 18.
  7. nem igaz, mert a kisbárány a bolt polcán terem, kis műanyad tálcán. ahogy a többi állat:))))
    egyébként nem enném meg!!

    2007. 09. 18.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.