Kimerítő két nap áll mögöttem. Férjem kedden munkaügyben Horvátországba utazott, magamra maradtam a gyerekkel és két ereje teljében lévő, 3 éves, kan beagle kutyával. A két gonosztevővel. Mindez még nem lenne túl érdekes, de ha megtoldom még azzal a cseppet … Tovább Tovább
Mindez még nem lenne túl érdekes, de ha megtoldom még azzal a cseppet sem elhanyagolható információval, hogy a hátsószomszédunkban két lánykutya lakik, akik éppen tüzelnek, akkor már gondolom erősen sajnálkozik az, aki ismeri a beagle akadályt nem ismerő, minden kerítésen egyszer valahogy átjutó fajtáját.. Én csak sírni tudnék, de azt öt percenként. Fél napig kerítést szögeltem, fúrtam, toldoztam. Próbáltam feltérképezni a gyenge pontokat. Ép emberi ésszel nézve gyakorlatilag nincs ilyen, és más kutya sem látna ilyet, de én már megtanultam beagle szemmel látni. Mindezt úgy, hogy közben a 15 hónapos fiamnak próbáltam magyarázni, miért is ne másszon fel egyedül a sziklakertbe, és amúgy is maradjon már egy helyben, amíg anya kerítést javít, vagy legalább hozza ide a kalapácsot. Majd kocsiba be, kutyákért el szomszédba, a közeli lakótelepre (mivel a szomszédtól is megszöktek), mikor épp hol voltak Ezt 4 óra alatt háromszor. Ezután jött a mentő ötlet, nincs mese, meg kell őket kötni. Azóta viszonylagos a nyugalom, tegnap éjjel csak 4-szer kellett kimennem, hogy lehámozzam a felcsavarodott kutyát valamelyik dézsás növényemről. Esküszöm, ennyire sosem vártam még a férjem haza! De most egy ideig ilyenekről mint ez a spaghetti, ne is álmodozzon. Csak, hogy kicsit törlesszek.
(amúgy ez volt az első olyan fotó, amin a férjem nem kezdett el azonnal nevetni, hogy hogyan helyeztem el a szöveget. Persze azonnal megvádolt, hogy tőle loptam a két font párosítását!)
Anyukámnak meg köszönöm, hogy átjött segíteni átvészelni ezeket a napokat, bár jöhetett volna korábban, a kerítésépítésnél is!
Spaghetti con gamberoni
Hozzávalók: 25 dkg friss rák, 2 gerezd fokhagyma, petrezselyem, fehérbor, 2 szem érett paradicsom, (ha ez nincs, akkor negyed konzerv), 25 dkg spaghetti
1. A rákokat mossuk meg hideg folyóvízben, majd pucoljuk őket meg. A fejeket és a páncélokat ki ne dobjuk, ebből lesz a mártás alapja! (én ezt most automatikusan megtettem. Szerencsére, a szagokat elkerülendő jól benejlonoztam mielőtt a kukába dobtam, így még vissza tudtam menteni)
2. Olivaolajon pirítsuk meg a fejeket és a páncélokat a fokhagymával, majd öntsünk rá 1-1,5 dl száraz fehérbort, és kb 0,5 dl vizet. Rakjuk bele a felkockázott paradicsomot, majd forraljuk kb fél óráig a mártást.
3. Szűrjük le az alaplevet, majd adjuk hozzá a rákhúst és kb 3-4 percig főzzük. Friss petrezselyemmel ízesítsük.
4. Főzzük ki a tésztát, keverjük el a szósszal. Sajt nem illik rá, olivaolaj annál inkább!
A szökevények
A kis rosszcsontok! De azert nagyon helyes kutyusok! Szarvasgombasztok is veluk?
Na ja, ha alszanak. Sazarvasgomba?? hehehe. 2 okból is kivitelezhetetlen: Ha elengednénk őket vhol soha de soha nem jönnének vissza. 2. mindent AZONNAL felfalnak, sztem a gombát is megennék.
De nem rossz ötlet! : )))
Mit lehet tenni, igazi beaglek 🙂
Azt hittem csak a labrador ennyire falánk, de ezekszerint nem. 🙂
Nem csak a beagle faljáró, ha szomszédban épp ígéretes kutyanők vannak:) Egyébként meg szépségesek.Nálunk egy időben pont az ilyen heves érdeklődőket kellett elhárítani, na az sem kis feladat…
Már jól kezdődik a reggelem, megmosolyogtattál (ill. hangosan felnevettem itt az irodában :)) a történeteden. Bár gondolom ez nem lehetett annyira vicces abban a helyzetben, de az a legjobb, ha te is mosolyogva tudsz visszagondolni a történtekre… Ezek minden megszépülnek így utólag… 🙂
… és bár én cicásabb vagyok, nagyon édik a kutyusok. 🙂
Aliz
Te drága! Neked fiú kutyáid vannak, aggódjon a szomszéd!!!! :)egyébként tavaly télen elég sokszor ébredtem arra, hogy a szomszéd kuvasz a kapunk előtt garázdálkodik, mert kijönni ki tudott (jött a nő és kiásta a kerítés alját az ő szerelmének! szóval nem csak a kanok bontják az akadályokat)de vissza menni már nem! a szomszéd nem lakik itt (ez zártkertes övezet), úgyhogy végül kaptam egy kapukulcsot, hogy ha kell beereszthessem a szökevényt.
Nem is a reprodukciós rész miatt aggódom, az legyen a szomszéd gondja. Csak onnan ki szoktak szökni ha nyitva a kapu, és akkor ki tudja merre kószálnak. Múltkor a szomszéd kerületben találta meg őket vki.
nehéz ügy, állítólag az ivartalanítás segít a csavargási hajlam leküzdésében, de ha mégis szeretnél szaporulatot, akkor mégsem célravezető. márpedig a csavargás veszélyes dolog, nálunk a tacskó a felbújtó, együtt lépnek le a kuvasszal. szerencsére az új kis puli nem megy velük, azt hiszem életem legjobb kutya választása volt a PULI!
dolce vita
máskor is szerepeltess kutyákat a posztban, ha nem akarod hogy az ételről beszéljenek:))))
hogy én is rátegyek egy lapáttal, a beagle, híresen a legszökősebb fajta, sajnos tele vannak a hidtetések a szökött beaglekkel.
🙂
Jellemző, hogy milyen típusú posztokra jön sok hozzászólás a gasztroblogokban, úgy vettem észre, hogy ha nagyon közkedvelt, hagyományos az étel, vagy ha nagyon is extravagáns. De emellett itt is érvényes, hogy kisgyerek és kutya tuti siker!
Egyébként a recept is nagyon jó, különösen, hogy felhívod a figyelmet arra, hogy a fejekből-páncélokból lesz a mártás.
igen, már akartam is kérdezni, hogy a kaja az meg smafu? : ))))))
Nekem nem smafu a kajád:-)))
Épp akkor mentünk a halasunkhoz, amikor feltetted a polipot, mutattam is ott a férjemnek az állatkákat, hajlandó lenne-e szétszedni. Szóval remek volt az időzítés!:-))
(A procedúrán még gondolkozik:-)
Ami Rossamela megjegyzését illeti, ez nekem is erősen feltűnt, gondoltam is, hogy írok egy szösszenetet a posttéma és a hozzáfűzött kommentek egymást gerjesztő vagy kioltó lelkivilágáról (szintén erősítve a popularizmust??), érdekes társadalmi jelenség…
Mamma!
Az a polip sokmindent megér, egy pontyot 1000* gusztustalanabb dolog feldolgozni (tényleg)
: )))))))))))))))
Győzködöm (illetve majd megteszi, ha eljön az ideje), mert én a gyengébb idegzetű egyének közül vagyok:-D
Köszi a biztatást!:-)