Hol érdemes Olaszországban enni?

Gyakorlatilag mindenhol. Na jó, a mekiben azért még itt sem, de ezen kívül szinte bárhol lehet finomat enni. A reggelit ugye itt nem viszik túlzásba, egy kávéval és valamilyen édes péksüteménnyel indítják az olaszok a napot, de gondolom pusztán azért, … Tovább Tovább

A reggelit ugye itt nem viszik túlzásba, egy kávéval és valamilyen édes péksüteménnyel indítják az olaszok a napot, de gondolom pusztán azért, hogy elég hely maradjon az ebédnek. Mi általában trattoriákban vagy osteriákban ebédelünk, ezek lennének a magyar vendéglő helyi megfelelői. Ezek általában olcsóbbak, mint az elegáns ristoranték, konyhájuk egyszerű és autentikus. Szinte bárhol bátran betérhetünk egybe, becsapni nem fognak, rosszat enni pedig elég nehéz. Ennek ellenére, mi azért kerüljük a fő turista útvonalakon lévőket, inkább egy utcával odébb sétálunk, ahol mindig sokkal hangulatosabb helyek vannak. Arra is érdemes figyelni, hogy helyiek is üljenek az asztaloknál, így biztos nem csalódunk.
Ristorantéba ritkábban járunk, de ha már igen, akkor inkább vacsorára.
Az elegáns éttermekben tényleg extra kiszolgálás jár, illetve az ételek is rafkósabbak. Mostani nagyon jó éttermi élményem, egy Sienába vezető útszéli helyhez kötődik: a La Cantina del Poggiaccióhoz. Isteni articsókaszufflé, amelyet csak a desszertnek kihozott tökéletes, belül folyós csokiszufflé szárnyalt túl (trattoriában pl szufflét nem lehet kapni), olyan borjúbélszín, amit megkönnyeztünk, csillogó étkészlet, főúri kiszolgálás (mármint a pincér volt főúr), elképesztő borválaszték. Élmény volt.
Ha napközben csak valamit gyorsan szeretnénk bekapni, térjünk be egy pizziccheriába (kis közért), és az általunk választott alapanyagokból készítenek egy isteni szendvicset. Ez sehol nincs kiírva, de teljesen bevett szokás. Ha a gyors ebéd mellé innánk egy kis bort is, akkor egy enotecát (borozót) válasszunk. Itt szalámikkal és sajtokkal lakhatunk gyorsan jól. Pizzaszeletet (pizza al taglio) még sosem ettem, biztos nem rossz, de ez a stílus valahogy nem az esetem. Egy piaci büfé ennél szerintem sokkal jobb választás. Piacon amúgy elég ha két pillantásnál többször nézünk egy árura, rögtön kapjuk is a kóstolót.

Sütit napközben pasticceriában érdemes enni, az éttermekben is nagyon jók a desszertek, de a cukrászdákban még jobbak. (itt még él a cipőt a cipőboltból…) És délután 3-4 körül amúgy is jó megszakítani a városnézést, leülni egy sütire és kávéra. Nincs mese, ha sütizni szeretnénk a kávét is ki kell ülve kérni.
Még jobb túramegszakító délutáni prgram, ha egy proseccóra ülünk be egy bárba, ehhez úgyis adnak egy kis rágcsálnivalót, így már biztos kibírjuk vacsoráig.
Meglepően jókat ettem Rómában, egyetemi menzán. Sok hazai olasz étterem örülne, ha ilyeneket tudna. Csak egy zavaró van az olasz menzákon, hogy mindent műanyagba adnak. (remélhetőleg szelektíven gyűjtik)
De csöppentem más bele „térünnepség” vacsorájába. Ez is Rómában volt. A Trastevere egyik kis terecskéjére nyíló lakások tulajdonosai, évente egyszer közös vacsorát szerveznek a terükön, ahová mindenki hoz valami finomságot. Mi meg pont arra jártunk.
Az olaszok szeretik a népünnepélyt, sokszor főzőcskéznek városkák főterein, helyi jellegzetes ételeket, itt is finomkat lehet enni pár euróért. Érdemes nyitottnak lenni mindenre, és mindent megkóstolni, ami az útunkba kerül.

 
 
 
 
Megosztom
 

4 megjegyzés

  1. oo, a blogodat olvasva mindig nagyon nagyon szeretnek elmenni olaszorszagba enni meg inni
    [ha emlekszel, multkor pl a kaveval..]
    ilyenkor persze a meleg miatt eszembe se jut, de mindig eldontom, h majd osszel el kene menni
    most is eldontottem; vajon most mi lesz, osszejon?

    2007. 06. 23.
  2. Anna!

    Én kívánom, hogy összejöjön, aztán meg számolj be nekünk!

    Szemfüles Rossamela!

    Eltaláltad, Siena!

    Chilii!

    Köszönöm a kérdést, a napokban megválaszolom!

    2007. 06. 25.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.