4 ilyen tortát készítettem fotózásra a héten, kicsit tortatúltengésünk volt már. De nem szokott ez olyan nagy gond lenni, az elfogyasztásában most is a fiaim kajakos társainak segítségét vettem igénybe. Mindig lehet rájuk számítani. : ) És tök jól bírják már ők is ezeket az édesítésmentes sütiket.

egy szelet szénhidráttartalma: 14,5 g

Egyik kedvenc receptemet mutatom most meg a 160 grammos szénhidrátdiéta, életmódkönyvből. Imádom ebben az időben, mert miközben egy nagyon könnyű fogás, ami jól tud esni a melegben, mégis hosszan eltelít (köszönhető a zab lassú felszívódásának és a sajt fehérje és zsír tartalmának), nem leszünk éhesek egy óra múlva, az biztos.

A zabszem, rozsszem (az árpaszemhez, azaz a gerslihez) hasonlóan nagyon jó köret lehet, csak valamiért nem használjuk őket. Egészen kevés is elég belőlük,  mert nagyon telítenek, az elkészítésük pedig rettentően egyszerű, bő, sós vízben kell megfőzni, mint egy rizst, majd ha megpuhult, leszűrni és azonnal fogyasztható. Én nem szeretem túlfőzni, szétfőzni, szerintem akkor jó, ha még egy kicsit harapható, azaz al dente marad.

Extra finom így a friss pestóval, nálam amúgy is beindultak ebben a melegben a bazsalikomok az ablakban, lehet már bátran szedegetni őket. Grillezett hal vagy sajt mellé szeretem ezt a salátát, igazi nyári fogás.

A receptben leírt étel egy adagjának szénhidráttartalma: 44 gr

Azt hiszem, megtaláltam a nyár slágerét: mentás sárgabarackjégkása. Mennyeien finom, baromi egyszerű elkészíteni, még akkor is, ha nincs fagylaltgépünk. Annyira finom, gazdag ízű sárgabarackot kaptam, hogy nem igényelt semmilyen plusz ízesítést, csupán a friss menta tökéletesen elegendőnek bizonyult.

A borzalmasan cukros bolti fagyik, büfés jégkásák helyett inkább ezt együk és azt adjuk a gyerekeknek is!

+ egy ötlet: A gyerekek nálam pohárdesszertként ették, natúr joghurttal keverék el a jégkását.

Egy adag szénhidráttartalma: 20 g

A burgonya szénhidráttartalma a zöldségek között alapvetően magasnak számít (15g/100g), de tudtátok, hogy a fehérrépáé magasabb (17 g/100g)? Mi akkor a gond a krumplival?

Miért zárja ki általában minden diéta?

Van-e burgonya és burgonya között különbség?

Tudom-e úgy variálni más alapnyagokkal, hogy mértékkel fogyasztható legyen?

Dietetikusok vélekedése szerint még a 160 grammos szénhidrátdiétába is heti egy alkalommal beilleszthető a burgonya, de nagyon nem mindegy, hogyan. Alapvetően olajban sütjük, pépesen puhára főzzük, vagy vajjal pürésítjük. Ezek az elkészítési módok mind rontanak a burgonya kalóriaértékén, szervezetünkre gyakorolt hatásán. Az olajban sütés rengeteg plusz kalóriát ad hozzá a zsiradékkal, a puhára főzés a glikémiás indexét növeli, a fincsi krumplipüré pedig e kettőt hozza egyben, sajnos. Ezért inkább tiltólistára tesszük. Itt van az újburgonya szezon, én nem szeretem kihagyni, és nem is teszem!

És ne is tegyük, mert a burgonya számos jó élettani hatással bír, pl. még C vitamin-forrás lehet a tavaszi hónapokban. Tartalmaz ásványi anyagokat és állítólag jó hatással van a vérnyomásra. Természetesen nem akkor, ha atomjaira főzzük szét. Az újkrumpli tökéletes arra, hogy kicsit ressen fogyasszuk, kevesebb hőkezeléssel, kicsit “nyersebben” (ahogy ez minden zöldségre igaz!). Tapaszatlatból tudjuk, hogy vannak lisztesebb krumplik, jobban egyben maradó fajták. Ezért azt gondolom, nem is lehet általánosítani a krumpli hatását, mert bár egyáltalán nem értek az összetételéhez, abban azért viszonylag biztos vagyok, hogy egy pár pillanat alatt omlósra szétfővő, lisztes takarmánykrumpli-szerűség és egy apró szemű, ress újkrumpli között nagy a különbség, mind gasztronómiai élményben, mind az élettani hatásában.

Bár gyermekkorom klasszikusa volt a párizsibundás sertésszűz újkrumplival, uborkasaltával, ma inkább zöldségekkel párosítom az újkrumplit. Itt pl egy salátában, most pedig főzelékben. Mert igenis tud jó és egészséges lenni egy krumplifőzelék is!

Mértékkel együk tehát az újkrumplit, sok-sok zöldséggel, sok-sok ecetes salátával, nem túlfőzve!