A poént lelövöm előre, tényleg elég nagyok már hozzá. Meglepően jól bírták a hosszú utat. 1500 km oda és ugyanennyi vissza. Természetesen részletekben megtéve. Ez azért nem jelenti azt, hogy nem lettek volna őrült pillanatok, de úgy tűnik, a végtelen nyavalygások korát kinőttük.

Idei úti célunknak az Amalfi partszakaszt választottuk. Évekkel ezelőtt jártunk már itt, szerintem a világ egyik legszebb tengerparti szakasza. Igazi mesevidék. Ahogy a sziklák hirtelen véget érnek és a tengerbe buknak, a teraszokon citromligetek, tenger, végtelen kék tenger, ameddig csak a szem ellát. Hónapokat lehetne itt eltölteni.  De ne szaladjunk előre, csak szép sorban, ahogy mi is haladtunk a célunk felé. Most az autós megoldást választottunk. 5-en utaztunk, többször átszámoltam mivel nem találtam kedvezményes repjegyet, valamivel talán kedvezőbben jöttünk ki így, mintha repülünk + helyben autót bérlünk. (az autóra ott nagy szükség van!) Amúgy a partszakaszra a legkényelmesebben így lehet eljutni: Budapest-Nápoly repülővel, majd autóbérlés.

Az utat megtoldottuk még egy-egy megállással, így egy nagyon szép, kényelmes 2 hetes nyaralás lett belőle. Oda felé 2 napot töltöttünk Padovában. (az a család látott minket vendégül akiktől Amalfiban béreltük a házat) Padova nagyjából a Budapest-Amalfi út felén helyezkedik el. Itt is jártunk már régebben, de akkor lemaradtunk a Scrovegni kápolnáról, mivel csak előre lehet jegyet foglalni. A kápolnát a korai 14. század egyik remekműve, Giotto freskósorozata díszíti. 750 km autózás után a fiúk tündéri áhitattal szemlélték Szűz Mária és Jézus életének epizódjait, majd kiszúrták az utolsó ítélet jelenetet, ami teljesen rabul ejtette őket. Ugye nem kell mondanom, hogy nem a menny kötötte le őket. : )

Másnapra, lazításként az újabb 750 km megtétele előtt, egész napos velencei városnézés volt betervezve. Itt már a gépet is elővettem. Sokszor jártam már Velencében, de nem tudom megunni. Még akkor sem, ha gyakran nagyon “turistás”. Ez a dolga, a világ leglátogatottabb városa. A titok: tudni kell elszakadni a fő sodrástól, elég egy utcával beljebb menni és rögtön nincsenek turisták. Szeretek ide akár csak egy-egy napra visszatérni, persze a legjobb, ha  pár napot itt tudunk tölteni, mert a város azért kicsit átalakul, ahogy késő délután elhagyják a turista hajók és buszok.

Anyukám is és a fiúk is nagyon várták már Velencét. A srácok nagyjából fél órán át viselkedtek rendes turistagyerekhez méltó módon, majd egy egész napos őrült rohanásba kezdtek. Hogy hogyan bírták? Ezt még most sem értem. Folyamatosan szaladtak ide-oda a tömegben, galambokat kergettek, fagyiért sírtak. Kicsit más volt így a hangulat, mint kettesben lenni.: ) De ezt is ki kellett próbálni. Ekkor még elég pesszimista voltam az egész nyaralást illetően.

Padovából vonattal mentünk Velencébe, Kristóf már a vonaton megmutatta, milyen napra számíthatunk. : )

A végére néha kicsit elfáradt. Ha rá tudtok nagyítani, érdemes a lábszárát megnézni. : )

A csirke/kakas/tyúkpaprikáshoz ha nagyon jó kedvem van, akkor nokedlit szoktam készíteni, ha gyorsan akarom letudni az ebédet, akkor kész csuszatésztát főzök ki hozzá. A családban mindenki nagy rajongója, mind a paprikásnak, mind a nokedlinek. Szerintem az egyik legjobb ételünk. Tejföllel és tejfölös uborkasalátával. : ) És itt van végre a bográcsos változat is. A tésztát ha nem akarjunk magunk meggyúrni, akkor vegyünk jó minőségű, házi csipetkét/tarhonyát hozzá. Lehet nagyon jókat kapni, a piacon érdemes körülnézni hozzá.

Természetesen bogrács nélkül, tűzhelyen is elkészíthetjük!

A recept a Meglepetés Magazin Vakáció különszámában jelent meg,többek között füles haluskával, kötött tésztalevessel, hortobágyi slambuccal együtt. Szerettem ezt a munkát!

1. A megtisztított, szárazra törölt csirkét daraboljuk fel.

2. Bográcsban a felkockázott hagymát dinszteljük a zsíron, mikor megpuhult, adjuk hozzá a pirospaprikát, futtassuk meg, majd helyezzük rá a csirkedarabokat (a májat csak később).

3. Öntsük fel annyi vízzel, amennyi éppen ellepi a húst, Sózzuk, borsozzuk, majorannával ízesítsük, lefedve főzzük bő egy órát. Adjuk hozzá a májat, főzzük 15 percet.

4. Míg fő a csirke, a lisztből, tojásokból, csipet sóval gyúrjunk kemény tésztát, majd lisztezett felületre csippentve készítsünk belőle csipetkét. A csipetkét adjuk a csirkéhez és főzzük puhára. Óvatosan keverjük már ekkor, hogy a húst ne törjük!

A naptár, amely a nyaralás miatt csúszott egy hetet, a szokásos két méretben tölthető le:

1920×1200 és 1280×1024

A nyaralásos képeket szép lassan feldolgozom majd és akkor természetesen felkerülnek a blogra, egy kis beszámolóval együtt. Addig is dolgozom egy kicsit. : ( Valahogy nincs nagy kedvem hozzá.

Jó nyarat kívánok mindenkinek!

A kertben lévő két kicsi meggyfa annyi gyümölcsöt termett, hogy pár kis üveg lekvárra is futotta még belőle. Általában alap lekvárokat szoktam befőzni, plusz ízesítés nélkül, de ezt sem viszem túlzásba, mert a gyerekek sem túl lekvárosak, férjem sem, én pedig (elvileg) egyáltalán nem ehetem. Szoktam azért nagy ritkán enni belőle, házi kaláccsal, vajjal… Mivel ez saját meggyből készült, valami különlegeset szerettem volna készíteni belőle, így lett csokis a meggy. Nagyon-nagyon finom! Nem is kell hozzá se kalács, se vaj, csak egy kanál! ; )

A színe, bevallom, elég fura, nem egy szép-élénk valami, de az íze, az tökéletes!

1. Egy nagyobb lábosban, lassan, kevergetve kezdjük el melegíteni a kimagozott meggyet.

2. Főzzük a gyümölcsöt pépesre, majd adjuk hozzá a befőzőcukrot, a likőrt. Főzzük tíz percet a lekvárt.

3. Keverjük el a felkockázott csokoládét a lekvárban.

4. Tiszta üvegekbe töltsük, zárjuk le. Csomagoljuk újságpapírba, fordítsuk fejjel lefelé és takargassuk be, hogy szép lassan, dunsztban hűljön ki.

A sört fel kell forralni, utána pedig sül is, szerintem nem csak Apa, hanem a gyerekek is bátran ehetik ezt a tortát. Rendkívül szaftos és még úgy is elég édes, hogy az eredeti receptben szereplő cukormennyiséget megfeleztem! Nagyon szerethető darab…

A recept a Nők Lapjában jelent meg.

1. A sütőt melegítsük elő 180 fokon. A sört tegyük egy fazékba, adjuk hozzá a vajat és a porcukrot, melegítsük, míg elolvadnak.

2. Egy kevés sörben keverjük el a kakaóport, majd keverjük el az egészben.

3. A lisztet keverjük el a sütőporral, adjuk hozzá a tojásokat, a tejszínt, majd a már nem túl meleg sörös keveréket.

4. Vajazzunk ki egy 20-cm-s tortaformát, öntsük át bele a tésztamasszát, majd süssük 45-50 perc alatt készre. Hagyjuk kihűlni a formában, majd borítsuk ki.

5. A tejszínt verjük fel kemény habnak a porcukorral együtt, majd keverjük el a krémsajttal, kenjük meg a torta tetejét az édes sajtkrémmel.